1. Az Udvari Haditanács 1577-es előterjesztéséből

Miután a támadó háborút Ő Felsége is mellőzni kegyeskedett, a meghívott tanácsosok és urak nem is foglalkoztak vele kimerítően; azonban mégis gondoltunk egy eshetőségre. Miután részünkről sohasem lehet tudni, meddig tarthat a védő háború és mikorra halasztja el a halálos ellenség Felségedet erőszakkal megtámadni [...] mialatt Ő Felsége a védő háborúról gondolkozik, arra is gondoljon, hogy támadó háborút is vezethessen, ha arra kerül sor. [...] Mert ha Magyarországot elveszítjük és védelmünk német parasztjainkra háramlana, akkor szabadulásunk sokkal bajosabb lesz.

a) Mi volt a jelentősége Magyarországnak az Udvari Haditanács szemében?

2. A budai szandzsák törvénykönyve a rájákróI (parasztokról)

A fent említett vilajetben mindenki maradjon a helyén. A birtokukban levő ingóságuk, a városokban és falvakban levő házaik, szőlőjük és kertjük a saját tulajdonuk, birtokolják úgy, ahogy akarják. Jogukban áll azokat eladni, elajándékozni vagy bármiképpen tulajdonba adni, vagyis fizessék meg a szőlőjük [és egyebük] után járó szolgálmányukat [adójukat], és birtokolják azokat halálukig úgy, ahogy akarják. Amikor meghaltak, szálljanak azok örököseikre a tulajdonjog szerint. Őket senki ne zaklassa és ne háborgassa. Az általuk művelt földek is maradjanak a birtokukban, de földjeik nem az említett osztályozás szerint [mint a ház, kert és szőlő] tulajdonbirtokuk, hanem ezek [...] a mohamedán kincstár földtulajdonaként, kölcsönadás útján vannak a rája birtokában. Gabonaneműekből és egyéb terményből vessék és arassák azt, amit akarnak. Fizessék meg tized címén a harádzs részt és a többi járandóságot, és birtokoljanak úgy, ahogy akarnak.

a) Miért tiltja a szöveg a népesség elvándorlását?
b) Mi a különbség a ház-szőlő-kert és a szántóföld között a török jog szerint?
c) Milyen jogaik maradnak meg a parasztoknak?
d) Milyen kötelezettségeik vannak?
e) A szöveg alapján mennyire volt keménykezű a török uralom?

3. A hatvani kádi határozata a jászberényi templomról

[Meg kell javítani a tetőzetét] a tisztátalan és nyomorúságos Nagyboldogasszony-templomnak, amely a gyaurok [hitetlenek] közösségének és hitetlen gyülekezetének haszontalan szokásai és dőre törvényei szerint gonosz imádság és hamis eskü színhelye, nehogy nyomorult, hitvány,lázadó és ostoba gyülekezésük idején összedőljön.

a) Milyen jelzőkkel illeti a hatvani kádi (bíró) a keresztény közösséget? Miért?
b) Miért engedi meg mégis a templom tetőzetének kijavítását?