1. Ammianus Marcellinus római szerző a hunokról (Kr. u. IV. század)

A hunok népe, melyről a régi írások alig emlékeznek meg, a Maeotis [Azovi-tenger] mocsarain túl, a Jeges-óceán mellett tanyázik: vadsága minden képzeletet felülmúl. Sohasem húzódnak épület fedele alá; az ilyesmit kerülik, mint az emberek megszokott életétől különválasztott temetőket. Náluk még csak egy náddal fedett kunyhót sem lehet találni. Így kóborolnak […]. Ennek a népnek minden tagja éjjel-nappal lóháton intézi az adásvételt, így eszik és iszik, és az állat keskeny nyakára dőlve alszik […].

Ha támadás éri őket, ék alakban vonulnak csatába, közben ijesztő harci kiáltásokat hallatnak. Mivel könnyen és gyorsan mozognak, szántszándékkal szétszóródva oly hirtelen csapnak át támadásba, hogy rendezetlenül is roppant vérengzést okozva száguldoznak, de sietségük miatt sem megerősített hely ostromlása, sem az ellenséges tábor fosztogatása közben nem látni őket. Meg is érdemlik a világ legfélelmetesebb harcosainak hírét, mert messziről, éles csontheggyel ellátott, csodálatos ügyességgel összeillesztett nyilakkal lődöznek. […]

Ezeknél senki sem szánt, még csak hozzá sem nyúl az ekéhez, mindannyian jelölt lakóhely nélkül, otthon és törvény, állandó szokás nélkül kóborolnak, mintha mindig menekülnének valaki elől lakásul szolgáló szekereiken.

a) Milyen életmódot folytattak a hunok? Mi tette őket félelmetessé a harcmezőkön?
b) Hogyan viszonyul a szerző a hunokhoz?

2. Priszkosz rhétor Attila udvaráról (V. század)

Midőn mindnyájan megfelelő rendben leültünk, jött a pohárnok és borral telt fakupát nyújtott Attilának. Attila átvette és rangelső szomszédjára köszöntötte, aki a köszöntéstől megtisztelve fölállott, s nem ülhetett le addig, amíg [Attila] megízlelvén vagy kiürítvén, a pohárnoknak a kupát vissza nem adta. Miután a vendég helyet foglalt, ugyanilyen módon köszöntötték őt a többi jelenlévők is […]. És miután a másodikat és sorban a többieket is megtisztelte Attila és így ránk került a sor, bennünket is szertartásosan üdvözölt. amikor már mindnyájunkat megtisztelt köszöntésével, a pohárnokok félrevonultak. Ekkor asztalokat raktak előbb Attila elé, aztán elébünk, három-négy vagy esetleg több emberre is számítva egyet-egyet. Mindenki vehetett az ő asztalára rakott eledelekből, de senki sem távolodhatott el a székek által kijelölt helyéről.

Először Attila szolgája jött be hússal telt tállal, utána azok, akik minket szolgáltak ki, kenyeret és étkeket tettek asztalainkra. A többi barbárnak és nekünk ezüst tálcákra raktak finom ételeket, Attilának azonban csak húst hoztak fatálon, semmi egyebet. Mértékletes volt minden egyéb tekintetben is, a vendégeknek ugyanis arany meg ezüst serlegeket adtak, míg ő fakupát használt. Egyszerű volt a ruhája is, csupán tisztaságban volt különb a többiekénél, sem az oldalán levő kard, sem barbár csizmájának szíjcsatjai, sem lovának zablája nem volt olyan, mint a többi szkítáé, azaz nem volt rajta sem arany, drágakő vagy bármi más drágaság.

a) Priszkosz rhétor a Keletrómai Birodalom követeként járt Attila udvarában. Hogyan ábrázolja Attilát?
b) Mi lehetett meglepő számára a hun udvarban?
c) Milyen nevekkel illeti a hunokat?