1. István I. törvénykönyvéből (1000 körül)

   9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és hajukat nyírják le.
   10. Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön. […]
   19. Azok, akik istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.

a) Kik mentesülhettek a vasárnapi templomba járás alól?
b) Gyűjtsd össze, hogy mely előírásokat kellett a szertartások alatt betartani!
c) Gyűjtsd ki a szövegben a megjelenő büntetésket! A fiatalokat vagy az idősebbeket büntették súlyosabban?

2. István II. törvénykönyvéből (1030-as évek)

   1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. […]
   18. Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek félretett tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.

a) Mi a törvényszöveg intézkedéseinek célja?

3. István törvényeiből: a társadalom átalakulása

   15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel és lelkéről megfeledkezve [...] felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyanazon tanács végzése szerint a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtnek.
   18. Ha valaki könyörületességtől vezéreltetve, saját rabszolgáit vagy szolgálólányait tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, úgy határoztunk, hogy halála után azokat, irigységtől vezéreltetve, senki szolgaságba visszavetni ne merészelje.

   2. Hozzájárultunk tehát az egész senatus [királyi tanács] kéréséhez, hogy mindenki szabadon rendelkezzék mind saját [öröklött] vagyona, mind a királytól nyert adományok felett, míg él [...], és halála után fiai hasonló tulajdonjoggal örököljenek.

a) Gyűjtsd össze a szövegben megjelenő társadalmi csoportokat! Milyen jellegű különbség van közöttük?
b) Mi az a "tinó"? Mire utalhat, hogy ebben adják meg a büntetést?
c) Milyen típusú társadalom kiépítését szolgálja a magántulajdon védelme?

4. István király Imre herceg számára írt Intelmeiből (1031 előtt)

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. [...] Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokról jöttek a vendégek, úgy különb-különb nyelveket és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoztak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakarattal gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.

a) Milyen társadalmi helyzetű embereket ért a király "vendégek" alatt?
b) Mely tapasztalatok érlelhették meg az uralkodóban a fenti gondolatokat!