1. Kisfaludy Katalin: Matthias Rex

Hunyadi Mátyás 1443. február 24-én született Kolozsvárott. A már kisfiúként eszes és tehetséges gyermek hatéves korában anyja és dajkája szárnyai alól szigorú tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséggel kívánta útra bocsátani fiait: előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette őt a tudás birodalmába. […]

Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték; tanították egyház- és államjogra, művészetekre, orvostudományra és természetesen latinra. Szorgalmas és tehetséges diák volt, különösen a történelmet, a nagy hadvezérek dicső tetteit olvasta mohó érdeklődéssel. […] Eredetiben olvasta a Nagy Sándor bátorságát, Hannibál ravaszságát elbeszélő történeteket, az olvasmányokat Vitéz János gondosan és célzatosan válogatta meg, a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyereket.

Nyelvtudását Mátyás a gyakorlatban is kamatoztatta apja mellett, aki „felismerve szülötte ügyességét, minthogy ő maga nem tudott latinul, a legfőbb államügyekben, a pápai követekkel való tárgyalások alkalmával soha más tolmácsot nem használt, csak a fiát”, vagyis Mátyás már zsenge korában magába szívta az országos ügyvitel ismeretét.

a) Gyűjtsd ki a szövegből, milyen tantárgyakat tanult Mátyás!
b) Sorold fel, hogy Mátyás tanulmányai során mely hadvezérek történeteivel ismerkedett meg!
c) Miként segítette apja Mátyás nyelvtanulását?

2. Mátyás és III. Frigyes 1463. évi szerződéséből

A Szent Koronát, amit a néhai igen fenséges Erzsébet királynő a néhai  jó emlékezetű László királlyal együtt császárunknak, az említett Frigyesnek megbízható  kezébe átadott és azt eddig hűségesen megtartotta és megőrizte, nehogy idegen kézbe kerüljön, valamint Sopron városát a mondott Mátyás királynak, fiunknak és az ő magyar királyságának kegyesen visszaadtuk. […] Elhatározott és végeztetett, hogy, ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák, mi […] vagy fiunk […], vagy, ha  többeket hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának választott, Magyarország ama királyságának élére állíttatnak vagy állíttatik.

a) Foglald röviden össze Mátyás és Frigyes megállapodásának lényegét!

3. Mátyás beszámolója apósának, Ferdinánd nápolyi királynak

A katonaság nálunk három rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül ugyanis némelyek könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét mások nehéz pajzsosok. A könnyű gyalogság évnegyedenkint egy személyre 8 aranyat kíván, a nehéz fegyverzetűek és pajzsosok, mivel apródok és szolgák nélkül a fegyvereket és pajzsokat nem hordozhatják és mivel e gyermekeket használati szükségből meg kell tartaniok, a fegyverekhez és pajzsokhoz mindegyik két személyzsoldjával akarja (megtartani őket). Vannak ezeken kívül puskások, kik tudnak a fegyverekkel és pisztolyokkal bánni, de sem nem oly serények, sem nem oly használhatóak a lövöldözésre, mint a gyalogság, hanem azért a pajzsosok után az összecsapás elején […], nem különben a várak ostromára és védelemre legjobbak.

a) Gyűjtsd ki a szövegből, milyen típusú katonákból állt Mátyás hadereje!
b) Mennyi volt egy 8000 gyalogosból és 20 000 lovasból álló sereg egy havi zsoldja? Vesd ezt össze Mátyás jövedelmeivel!

4. Antonio Bonfini krónikájából (1500 körül)

A megérkező királyné [Beatrix] az étkezésben és az egész életmódban kifinomult szokásokat honosított meg. Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és a hálószobákat fényesen berendezte, visszatartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónállókat állíttatott, megszüntette a könnyű bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon, s arra bírta, hogy csak megállapított időben tartson kihallgatást, szolgáltasson igazságot. A szittya szokások közé itáliaiakat iktatott be; megkedveltette az itáliai étkezést. Nagy költséggel Itáliából kiváló mestereket hivatott, s meghonosított itt addig ismeretlen művészeteket. Itáliából festőket, szobrászokat, vésnököket, ezüstműveseket, fa- és kőfaragókat, építészeket fogadott óriási fizetéssel. […] Sőt Itáliából még konyha- és gyümölcskertészeket is hívott, a földművelésben mestereket, akik itáliai, szicíliai és gall módon készítették a sajtot. Jöttek színészek és bohócok, akiket a királyné nagyon kedvelt, meg fuvolások, dudások, hárfások. Ajándékokkal csalogatott ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is, de ezek reményükben csalatkozva szegényebben vitték vissza Itáliába múzsájukat, mint ahogyan elhozták. .

[Mátyás] arra törekedett, hogy Pannónia második Itália legyen. Mindenünnen felkutatta, felfogadta a jeles embereket, bármi volt a mesterségük [...] A budai várat, ahol Zsigmond nagyszerű építkezésein kívül semmi megtekintésre méltó nem volt, kezdte kiépíteni, különösen a belső palotát. A Dunára néző részen kápolnát emelt víziorgonával és márványból és ezüstből készült kettős keresztelőkúttal; [...] Felette könyvesházat épített, dúsan rakva latin és görög könyvekkel; a könyvek kiállítása is pazar.

a) Gyűjtse össze Beatrix megérkezését követően a Mátyás udvarában bekövetkezett változásokat! Milyen új foglalkozások jelentek meg az udvarban?
b) Miként vélekedhettek a kor magyar előkelői az új stílusról?

5. Heltai Gáspár krónikája (1575)

Éltében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás királyra, hogy [...] felette igen telhetetlen vala; megnyúzná és megönné az országot a sok vámokkal és nagy rovásokkal [adókkal], mert négyször rója vala minden esztendőben az országot [...]. De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavajából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.

a) Heltai szerint milyen vélemény alakult ki Mátyásról életében?
b) Minek köszönhető szerinte a vélemény későbbi megváltozása?