1. Hérodotosz görög történetíró Afrika körülhajózásáról

Libüa [Afrika] víztől körülvett földrésznek mutatkozik, kivéve azt a részt, ahol Ázsiával határos; s tudomásom szerint Nékhosz Egyiptom királya volt az első, aki ezt bebizonyította; ő ugyanis abbahagyván azon csatorna ásatását, mely a Nílustól az arab öbölig [Vörös-tenger] húzódik, föníciai embereket küldött el hajókon, s meghagyta, hogy visszafelé Héraklész oszlopain át hajózzanak be az északi tengerbe [Földközi-tenger], és így térjenek vissza Egyiptomba. A föníciaiak tehát a Vörös-tengerből kiindulva a déli tengerbe hajóztak. Amikor az ősz beállt, kikötöttek és bevetették a földet, ahol épp útjukban Libüában voltak, s aratásig ott maradtak. A gabona learatása után pedig továbbhajóztak úgy, hogy két év lefolyása után a harmadik évben Héraklész oszlopainál befordulván, Egyiptomba érkeztek. Azt is állították, amit ugyan én nem hiszek, de más talán igen, hogy Libüa körülhajózása alatt a Nap jobb kézről esett.

a) Kövesse nyomon a térképen a föníciai hajósok útját! Ma hogyan hívjuk "Héraklész oszlopait"?
b) Milyen földrajzi-csillagászati érveink lehetnek a szöveg alapján arra, hogy valóban végrehajtották a föníciaiak a fáraó megbízatását?

2. A Tízparancsolat (részlet az Ószövetségből)

Az Egyiptomból való kivonulás után három hónapra ugyanazon a napon érkeztek meg a Sinai pusztába. [...] Harmadnap virradatkor mennydörgés és villámlás tört ki, sötét felhő telepedett a hegyre és hatalmas harsonazúgás hangzott fel. A táborban az egész nép remegett. [...] Mózes beszélt és az Úr felelt neki a mennydörgésben. Az Úr leszállt a Sinai hegyre, a hegy csúcsára, Mózes pedig fölment. [...]

Az Úr ezeket jelentette ki: „Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.

1. Senki mást ne tekints Istennek, csak engem.
2. Ne csinálj magadnak faragott képet, vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. Azoknak a vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon. De ezredízig irgalmasságot gyakorlok azokkal, akik szeretnek és megtartják parancsaimat.
3. Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi.
4. Gondolj a szombatra, és szenteld meg. Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat. A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenő napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned. [...]
5. Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
6. Ne ölj.
7. Ne törj házasságot.
8. Ne lopj.
9. Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen.
10. Ne kívánd el embertársad házát, ne kívánd el embertársad feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé."

a) Melyek az egyetemes erkölcsi értékeket hirdető pontok?
b) Melyek azok a pontok, amelyek speciálisan a zsidó vallással kapcsolatosak?
c) Milyen kapcsolat van az Úr és a zsidóság között? Mi Mózes szerepe?

3. Mózes törvényeiből (részlet az Ószövetségből)

Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, de a hetedikben menjen el szabadon, váltságdíj nélkül. Ha egyedül jött, egyedül is menjen el. Ha feleségével jött, menjen vele a felesége is. Ha az ura adott neki feleséget, és az fiúkat vagy leányokat szült neki, az asszony legyen az uráé gyermekeivel együtt, a férfi pedig menjen el egyedül. [...]

Aki megveri apját vagy anyját, halállal lakoljon! [...] Aki apját vagy anyját gyalázza, halállal lakoljon! [...]

Ha férfiak összevesznek, és az egyik úgy megüti a másikat kővel vagy ököllel, hogy az nem hal meg ugyan, de ágynak esik: ha aztán fölkel, és botra támaszkodva el tudja hagyni a házát, maradjon büntetlen, aki megütötte. Csupán a fekvés idejére térítse meg a kárát, és gyógyíttassa meg! [...] Ha viszont nagyobb szerencsétlenség történt, akkor életet kell adni életért. Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért. [...]

A tolvajnak kártérítést kell fizetnie, és ha nincs neki miből, akkor el kell adni őt a lopott jószág miatt. [...]

Ha valaki elcsábít egy hajadont, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül! De ha az apja semmiképpen sem akarja hozzáadni, akkor annyi pénzt kell fizetni, amennyi a hajadonok jegyajándéka szokott lenni. [...]

Aki isteneknek áldozik, és nem egyedül az Úrnak, azt ki kell irtani.

Ne nyomorgasd a jövevényt, és ne sanyargasd őt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban. [...]

Ne állj a rosszat akaró többség mellé, és ne vallj peres ügyben a többséggel tartva, nehogy elferdítsd az igazságot.

a) Jellemezd a forrás alapján Mózes korának társadalmát!
b) Hasonlítsd össze a szöveget Hammurapi törvénygyűjteményével! Mik a hasonlóságok és a különbségek okai?

4. Salamon király és a Templom építése (részlet az Ószövetségből)

Isten adott Salamonnak igen nagy bölcsességet és értelmet. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok. [...] Hírám, Tírusz [Türosz] királya elküldte szolgáit Salamonhoz, amikor meghallotta, hogy őt kenték fel királlyá apja után, mert Hírám mindig szerette Dávidot.

Salamon pedig ezt üzente Hírámnak: "Te tudod, hogy apám, Dávid nem építhetett házat Istene, az Úr nevének, mert háborúskodnia kellett mindenfelé, míg az Úr lábai alá nem vetette ellenségeit. De most az én Istenem, az Úr nyugalmat adott nekem mindenfelől, sem ellenség, sem veszedelem nem fenyeget. Én tehát azt gondoltam, hogy házat építek Istenem, az Úr nevének [...]. Most azért parancsold meg, hogy vágjanak ki cédrusfákat a Libánonon. [...]"

Adott azért Hírám Salamonnak cédrusfákat és ciprusfákat, amennyit csak kívánt. Salamon viszont adott Hírámnak, háza népe ellátására húszezer kór búzát és húszezer kór sajtolt olajat. Ezt adta Salamon Hírámnak évről évre. [...]

Salamon király kényszermunkásokat küldött föl egész Izráelből: harmincezer ember lett kényszermunkás. Ezeket felváltva küldte a Libánonra, havonként tíz-tízezer embert. Egy hónapig a Libánonon voltak, két hónapig pedig otthon. A kényszermunkások felügyelője Adónirám volt. Salamonnak volt hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is a hegységben. Salamon munkavezetőin kívül, akik a munkát irányították, háromezer-háromszáz felügyelője is volt, akik a munkát végeztették a néppel.

a) Milyen viszony volt Salamon és Hírám türoszi király között?
b) Milyen kereskedelem zajlott a két ország között?
c) Kik építették a jeruzsálemi templomot? Milyen társadalmi szerkezetre utal ez? Milyen történelmi párhuzamokat tudsz említeni?