AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA (1526-41)

II. Lajos király halála után két trónkövetelő is jelentkezett, és még 1526 telén mindkettőt megkoronázták (kettős királyválasztás):

• a keleti országrész főurai az 1505-ös rákosi döntés értelmében Szapolyai Jánost koronázták királlyá (I. János, 1526-40)
• a nyugati országrész főurai az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés értelmében Habsburg Ferdinándot választották királlyá (I. Ferdinánd, 1526-64) - segítséget reméltek a török ellen bátyjától, V. Károly császártól

Ezzel az ország szerencsétlen módon kettészakadt és polgárháborút tört ki a két király között, amiben Ferdinánd látszott győzni. Szapolyai ezért Szulejmán szultánhoz fordult segítségért, behódolt a törököknek. Szulejmán célja Bécs elfoglalása volt, ezért a következő években több hadjáratot is indított:

• 1529-ben a török sereg eljutott Bécsig és ostromolni kezdte a Habsburg fővárost. Bécs ostroma azonban elhúzódott, végül az ősz közeledtével a török sereg visszavonult.
• 1532-ben újabb török hadjárat indult Bécs ellen. A Dunántúlon vonuló török sereg hónapokat vesztegetett el a kicsiny Kőszeg várának ostromával (védője Jurisics Miklós), majd feladta a hadjáratot és visszavonult. (Kőszeg hősiességén kívül ebben valószínűleg szerepe volt annak is, hogy Bécs közelében megjelent V. Károly német-római császárnak a hadserege, és a szultán csak ürügyet keresett, hogy ne kelljen megkockáztatnia vele az összecsapást.)

1538-ban Ferdinánd és János békét kötött egymással (váradi béke):

• kölcsönösen elismerték egymás királyi címét, Magyarország tehát hivatalosan is kettészakadt egy Nyugati és egy Keleti Magyar Királyságra
• de János megígérte, hogy halála után Ferdinándé lesz az ő országrésze is (ha fia születne, az csupán hercegi címet kap)

1540-ben megszületett Szapolyai János fia, János Zsigmond. János még ugyanebben az évben meghalt. Híveinek vezetője ezután Jagelló Izabella (János özvegye, lengyel hercegnő) és Fráter György (váradi püspök majd esztergomi érsek, János tanácsadója) lett. János a halálos ágyán megeskette őket, hogy királlyá választják a fiát (ezzel megszegve a váradi békét), ezt meg is tették. Erre a hírre Ferdinánd elindult, hogy elfoglalja a keleti országrészt is, de Fráter Györgyék Szulejmánhoz fordultak segítségért.

1541-ben a török sereg legyőzte Ferdinánd seregeit és aug. 29-én (!) csellel elfoglalta Budát. (A janicsárok álruhában, kis csoportokban szivárogtak be a várba.) Ezúttal azonban Szulejmán már nem adta át Budát János Zsigmondnak, hanem megtartotta magának. A törökök ezzel berendezkedtek az ország középső részén, és az ország három részre szakadt. Szulejmán a keleti országrészt adta János Zsigmondéknak, cserébe azok hűséget esküdnek neki.

A VÁRHÁBORÚK (1541-68)

Buda elfoglalásától megrettenve az Erdélyt irányító Fráter György kapcsolatot keresett Ferdinánddal. Célja az volt, hogy egyesítse a két országrészt. Mikor azonban Ferdinánd csapatai megérkeztek Erdélybe, Fráter György a törökök felé közeledett, így mindkét fél bizalmát elveszítette. Végül 1551-ben Ferdinánd zsoldosvezére meggyilkolta.

1541 és 1568 között a török több hadjáratot vezetett Magyarországra, melyek során több fontos végvárat elfoglalt. A várak elfoglalásával módszeresen "kikerekítette" a középső országrészt. Három ilyen foglalási hullám volt (zárójelben a várvédő kapitányok nevei):

• 1543-47: Hatvan, Visegrád, Pécs, Siklós, Simontornya elfoglalása. Ezzel két célja volt a törököknek: Buda környékének védelme az ottani várak elfoglalásával és a Magyarországra vezető katonai út biztosítása.
• 1552: Eger első, sikertelen ostroma (Dobó István; Egri csillagok); Szolnok, Nógrád, Drégely (Szondi György; ld. Arany János: Szondi két apródja) és Temesvár (Losonczy István) elfoglalása
• 1566: Szigetvár elfoglalása (Zrínyi Miklós horvát bán) - ebben a csatában halt meg az öreg Szulejmán is. (Ld. Zrínyi Miklós, a várvédő dédunokája: Szigeti veszedelem.)

Szulejmán halála egy időre megállította a török terjeszkedést. 1568-ban II. Szelim szultán és Habsburg Miksa császár megkötötte a drinápolyi békét, amely rögzítette a fennálló helyzetet. A császár évi adó fizetését vállalta. (A modern magyarázat szerint a törökök azért nem tudták meghódítani Magyarország egészét és Bécset, mert elérték az ún. hatósugaruk határát. Ez azt jelenti, hogy Isztambulból kiindulva a török seregek felvonulása az egyre távolabbi célpontok felé egyre több időt vett igénybe. Emiatt egyre kevesebb idejük maradt a tényleges hadicselekményekre, hiszen az ősz beköszöntével a hadjárati időszak véget ért.)

1570-ben János Zsigmond is megegyezett Miksával: ez a speyeri egyezmény, melynek értelmében János Zsigmond lemondott a királyi címéről, és megelégedett Erdély fejedelmi címével, tehát elismerte a Habsburg uralkodó főségét – ezzel megszületett az Erdélyi Fejedelemség.

FORRÁSOK
1. Magyar és török forrás Kőszeg ostromáról
2. Szulejmán naplója Buda elfoglalásáról
3. Jelentés Miksához Szigetvárról
4. A speyeri szerződés

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/magyarorszag-harom-reszre-szakadasa
https://www.youtube.com/watch?v=RXKbSDtHY5k (animáció Szigetvár ostromáról)
https://www.youtube.com/watch?v=eFAPb6PRU54 (animáció a szigetvári ostromról és előzményeiről)