1. Magyar és török forrás Kőszeg ostromáról

A) Megkíséreltem, hogy ezt a gyenge várost megvédjem az olyan kegyetlen és hatalmas ellenségtől,  a törökök császárától  és az ő erejétől, amellyel a várost személyesen körülzárta. Nem azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy hatalmával szemben tartani tudom magam, hanem hogy őt itt egy darabig késleltessem, amíg Felséged a rómaiak legkeresztényibb császárával […] együtt a törökökkel szembetalálkozhatik és annak a legjobb és legnagyobb Isten segítségével ellenállhat.

Ha felséged tudni akarja, hogyan vagyok ellátva, és milyen katonáim vannak a városban,  Felségednek elmondhatom, hogy itt  szerény  állásomhoz mérten, ahogyan a házigazdához illik, szegényes életet éltem, 10 nehéz fegyverzetű lovasom és 28 huszárom volt. […] Aki csak ezt a várost és a benne levő gyenge népet ismeri, világosan látja, hogy legkegyesebb megőrzőnk, Krisztus a maga könyörületével tartott minket eddig meg.

Legkegyelmesebb Királyom! Felséged egyes bécsi tanácsosainak jeleztem, hogy meggyőződésem szerint  a törökök császára  nem fog Bécsbe menni, és úgy vélem, hogy most sem fog valamit is elfoglalni. (Jurisics Miklós levele I. Ferdinándhoz 1532. augusztus 28.)

B) Mikor a pasa ő fensége elé világbírói szokás szerint előőrsül rendelt nevezett bég a szendrői vitézekkel elül járt és a tévhitben élő, feslett erkölcsű gyauroknak közé tartozó Kőszeg nevű nagy vár elé érkezett: a gyaurvadászó rettenthetetlen seregből egy csapat vitéz a vár közelébe ment, az alávaló hitetlenek lovassága pedig kijött a várból, és a vár előtti mezőn igen heves harcot vívtak. A szüntelenül elvonuló muzulmánokra zarbuzánokkal [kisebb ágyúk] lövöldöztek a vár faláról; mert bíztak váruknak erősségében és ezért ellenkeztek. Valóban a nevezett erősség egy  nehezen járható hegy lábánál épült nagy vár, amelynek fala terjedelmes, mint az egész világ, a levegőbe nyúló bástyái magasabbak az égi Hal csillagzatnál és olyan erősek, hogy nem lehet leírni. Árkának mélységét és szélességét az okosak éles esze sem bírná megmérni. […]

Mivel a győzelmes harcosoknak a harcban tanúsított rettenthetetlen viselkedésük félelemmel és aggodalommal töltötte el a gyauroknak félénk szívét s ezért makacs életüknek képét a megsemmisülés tükrében látták: ennélfogva az említett hónap 26. napján [augusztus 28.] a vár emírje, a Mikolas nevű hitetlen [Jurisics Miklós], kegyelemért kiabálva megalázkodással és megtöretve kijött a várból, s az irgalmas pasa közbenjárásához folyamodva kegyelmet kért a világ menedékhelyeként szereplő padisah győzelmes udvarától. (Dzselálzade Musztafa kortárs szemtanú)

a) Hogyan ítélte meg Jurisics az erőviszonyokat és a törökök stratégiáját?
b) Hasonlítsd össze a két leírást Kőszegről és az ostrom menetéről!

2. Szulejmán naplója Buda elfoglalásáról

Az elmúlt években Allah kegyelmével és győzedelmes kardom segítségével meghódítottam Magyarországot és fővárosát, Budát. Akkor Magyarország királyságát János királyra ruháztam, aki adófizetésre kötelezte magát érte. Halála után pedig országát fiának ajándékoztam. A szomszédos Ferdinánd is szeretett volna azonban király lenni, ezért [...] bejött, és hatalmat szerzett magának Magyarországon, s ostrom alá vette Buda városát. Én ekkor hős vezéremet, Mehmed pasát Buda felé küldtem. Célom tulajdonképpen az volt, hogy Budát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem. János király fiát, ki Budában volt, megajándékoztam Erdély bánságával, Magyarországot pedig az Oszmán Birodalomhoz csatoltam.

a) Mely pontokon torzít a szöveg az általunk tanultakhoz képest?
b) Mutasd be a törökök stratégiáját!

3. Jelentés Miksa királyhoz Szigetvár védelméről és pusztulásáról

Továbbá Ali Portug [portugál eredetű hadvezér] basa a nagy kiterjedésű mocsarak, lápos területek miatt szinte járhatatlan, és a mieink által megközelíthetetlennek vélt oldalon, külön csatornákat húzatott, a vizeket levezettette, annyi fát és földet hordatott oda, hogy rövid idő alatt jelentős nagy halmot hányatott, mindezt a szegény keresztény parasztok ezreinek keserves munkájával. A mieink állandóan lőtték őket a várból, de az ellenség erre rám sem hederített. Hiszen tudta, hogy a golyók csak nyomorult keresztényekre hullanak [...], azokra a nyomorult emberekre, akiket csak a hadjárat során vontak állati iga alá és szolgaságba, egyébként is szánalmas rabságba. Ezek után került sor Ali Portug basa várak ostromára szolgáló találmányának alkalmazására, mely abból állott, hogy három kocsit egymás mellé és mindegyik után tizennégyet egymás mögé állított, erős láncokkal és vaskapcsokkal jól összekötözött, és egymásba akasztott, óriási fatörzseket erősített keresztben reá egymáshoz kapcsolódóan és mint valami erős hidat az előbb említett magaslaton keresztül [...] a várhoz csúsztatták előre.

A becsületes, férfias, lovagias grófot tehát ekkor az utolsó és végső szükség arra késztette, hogy a körülötte még életben maradt nemesekkel előremenjen – a többi meglevő harcosok szintén a vár kapuja elé gyűlnek, amelyet ebben a nyomorúságos helyzetben [a vár kigyulladt] önként kinyittatott – a hídra páncélingben és magyar sisakkal, a kezében pisztollyal és az oldalán súlyos pallossal [...] meghal becsülettel hitéért.

a) Mely tényezők vezetettek a vár elvesztéséhez?
b) Röviden jellemezd a védők magatartását!

4. A speyeri szerződés (1570)

Először is, minthogy azon címről támadt vita ő legszentebb császári és királyi felsége s a fenséges fejedelem között, [...] abban egyeztek meg, hogy a fenséges fejedelem lemond “Magyarország stb. választott királya” címéről és ezzel kapcsolatos minden igényéről [...]. Ettől függetlenül - különböző veszélyek elhárítása céljából - ama levelekben azonban, melyeket esetleg a törökök császárához kellene írnia, ő szent császári és királyi felségének kára nélkül, szabadon használhatja a "választott király" címét. [...] Továbbá, ugyanazon fenséges fejedelem, valamint gyermekei, utódai, fiági leszármazottai az egész Erdélyt és az általa ez idő szerint birtokolt magyarországi Részeket békésen bírhatják és birtokolhatják mint szabad fejedelmek [...].

a) Miért volt előnyös a Habsburg-dinasztia számára a szerződés megkötése?
b) A törökökkel szemben miért használhatta János Zsigmond továbbra is a "király" címet?