10.1.1 A nagy földrajzi felfedezések

A FELFEDEZÉSEK OKAI ÉS FELTÉTELEI

A felfedezések megindulásának legfontosabb okai:

  • a XV. században az európai gazdaság fejlődése miatt egyre több aranyra és ezüstre volt szükség, ugyanakkor az európai (pl. magyar, cseh) bányák kezdtek kimerülni
  • török terjeszkedés (1453 Konstantinápoly elfoglalása) miatt a Kelettel folytatott kereskedelem drágább lett (a törökök emelik a vámokat) - az európaiak a törökök megkerülésével, közvetlen kapcsolatot kerestek Indiával és Kínával (fűszer, selyem stb. forrásai)
  • szerepet játszott még a katolikus egyház térítési vágya és a személyes kaland- és dicsőségvágy is

    A XV. században már adottak voltak a felfedezések feltételei is:

      • a reneszánsz térképészet fejlődése: a Földet már egyértelműen gömb alakúnak képzelték (pl. Toscanelli firenzei csillagász világtérképe),
      • tengeri hajózás fejlődése: fejlődött a navigáció (iránytű stb.), így az új hajótípusokkal már a nyílt vizeken is lehetett hajózni - ilyen új hajó volt a portugál karavella

     

     FELFEDEZŐ UTAK

    A felfedezéseket Európa legnyugatabbi országa, Portugália kezdte a XV. század második felében Tengerész Henrik herceg tengerészeti akadémiát nyitott, támogatta a felfedezőket, és a portugálok egyre délebbre hatoltak Afrika partjai mentén:

    • cél: Afrika körülhajózásával, kelet felől elérni Indiát
    • 1471 Egyenlítő, 1487 Jóreménység foka (Bartolomeu Diaz)
    • 1498 India elérése (Vasco da Gama)

      A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre az Indiai-óceán térségében és Kelet-Ázsiában (pl. Goa, Malacca, Macao), és első európaiakként eljutottak Japánba is. Az Indiával való közvetlen kapcsolat, a fűszerkereskedelem révén óriási vagyonra tettek szert.

      A XV. század végén kapcsolódott be a felfedezésekbe Spanyolország:

      • cél: nyugat felől elérni Indiát (Amerikáról nem tudtak!)
      • 1492 a genovai Kolumbusz Kristóf három hajójával (Niña, Pinta, Santa Maria) elérte Amerika partjait (Két hónap volt az út az Atlanti-óceánon, végül a Bahamákon szállt partra.) Később még három utat tett az Újvilágba (Kuba, Közép-Amerika); ő még azt hitte, Indiát fedezi fel (lakóit indiánoknak nevezte) (Ma Kolumbia őrzi nevét.)
      • Amerigo Vespucci jött rá, hogy ez egy eddig ismeretlen kontinens (Amerika)

      1494-ben a tordesillasi szerződésben Portugália és Spanyolország kettéosztotta a világot (egy bizonyos hosszúsági körtől keletre portugál, nyugatra spanyol érdekszféra).

      1519-22 között Ferdinánd Magellán portugál tengerész (spanyol szolgálatban) elsőként hajózta körül a Földet. (Ő maga út közben, a Fülöp-szigeteken meghalt, de egy hajója hazatért. Ma a Magellán-szoros őrzi nevét.)

       

      AMERIKA MEGHÓDÍTÁSA

      Amikor azt mondjuk, hogy az európaiak "felfedezték" Amerikát, tudni kell, hogy Amerika már az ősidők óta lakott (az első emberek Kr. e. 15 000 k. érkeztek meg ide). Az amerikai indián civilizációk elzártan, lassan fejlődtek, ezért az európaiak érkezésekor a legfejlettebb államok is csak kb. az ókori Egyiptom színvonalán álltak.

      Amerikában három magas szintű indián civilizáció alakult ki:

      • maják (Yucatán-félsziget a mai Mexikóban): övék volt a legrégibb civilizáció, városállamokban éltek. Fejlett naptárral, írással rendelkeztek.
      • aztékok (mai Mexikó): Tenochtitlán központtal hatalmas birodalmat hoztak létre. Harcias nép volt, isteneiknek tömeges emberáldozatokat mutattak be. 
      • inkák (mai Peru, Chile stb.): birodalmuk hosszan elnyúlt az Andok hegység magas csúcsai között, központja Cuzco volt. Mesterei voltak a teraszos földművelésnek, a habarcs nélküli építkezésnek. Az uralkodót a Nap fiaként tisztelték.

      Az amerikai civilizációk általános jellemzői:

      • nem ismerték a fémeket, a kereket, nincsenek hátasállataik (a ló kihalt Amerikában)
      • ennek ellenére hatalmas városokat építettek, fejlett matematikai, csillagászati ismereteik voltak
      • az államok élén istenként tisztelt királyok álltak, alattuk papok és nemesek, legalul a köznép
      • politeista vallásuk kegyetlen volt, gyakori emberáldozatokkal

        A spanyol hódítók (konkvisztádorok) kis seregei néhány évtized alatt lerombolták az őslakos amerikai civilizációkat: 1521-ben Hernán Cortés meghódította az Azték Birodalmat, 1532-ben Francisco Pizarro az Inka Birodalmat. A század végére egész Közép- és Dél-Amerikát gyarmatosították a spanyolok; a portugálok pedig megszervezték Brazília gyarmatot.

        Az európaiak érkezése az őslakos indiánok számára katasztrófát jelentett: a behurcolt járványok miatt egy évszázadon belül népességük nagy része elpusztult.

         

        FORRÁSOK
        1. Kolumbusz naplójából
        2. Magellán útja
        3. Izabella királynő rendelete

        VIDEÓK
        https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/nyugat-fele-indiaba

        KÉPEK

        1. Azték templom és emberáldozat

        kuj19.jpg