1. VII. Gergely: Dictatus Papae (1075)

   1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr.
   2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek [általánosnak].
   3. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza.
   4. Követe a zsinaton minden püspököt megelőz, mégha ő maga alacsonyabb rendű is; ugyancsak a püspökök elmozdítására ítéletet is hozhat.
   7. Egyedül neki szabad a korszükségletnek megfelelően új törvényeket hozni, új püspökségeket alapítani, káptalant apátsággá alakítani, és fordítva, gazdag püspökségeket felosztani és szegényeket egyesíteni.
   8. Egyedül ő használhat császári jelvényeket.
   11. Az egész világon csak őt illeti meg a pápa név.
   12. Jogában áll császárokat letenni.
   13. Jogában áll, ha a szükség úgy kívánja, püspököket az egyik püspöki székből a másikba áthelyezni.
   14. Bármely egyház klérikusát tetszése szerint felszentelheti egy másik részére.
   16. Rendelete nélkül nem lehet egyetemes zsinatot összehívni.
   19. Senki fölötte nem ítélkezhet.
   22. A római egyház még soha nem tévedett, az írás tanúsága szerint örökké tévedhetetlen lesz.
   25. Püspököket zsinat egybehívása nélkül is letehet vagy visszahelyezhet.
   26. Nem tekinthető katolikusnak az, aki a római egyházzal nincs egységben.

a) Mely pontok szólnak az invesztitúra jogáról?
b) Mely pontok erősítik meg a pápa hatalmát 1. a császárral szemben, 2. az ortodox egyházzal szemben, 3. a zsinattal szemben?

2. VII. Gergely levele a német püspököknek

Végül is, hogy megmutassa békés és szilárd elhatározását [IV. Henrik], kevesedmagával eljött Canossa városába, melyben akkor tartózkodtunk, és ott a kapu előtt három napon keresztül minden királyi dísz nélkül, szánalomkeltő módon, mezítláb, darócba öltözve ácsorgott, és sok siránkozással addig esedezett az apostoli könyörület támaszáért és vigasztalásért, mígnem mindazokat, akik akkor jelen voltak, és kikhez ennek híre eljutott, oly nagy szánakozásra és könyörületes együttérzésre indította.

a) Gyűjtsd össze, hogy IV. Henrik milyen módon alázkodott meg! Magyarázd meg, mi volt a megalázkodás oka, célja!

3. XIII. század eretnek irat

   1. A római egyház nem egyház, hanem utálatosak csoportosulása.
   2. Földi vezetőjük nem más, mint az, akiről Máté evangéliuma így szól: „Ne nevezzetek senkit atyának a földön”, valamint a korinthusiakhoz szóló 1. levél: „Minden férfi feje Krisztus”, ezért tagadják, hogy a pápa az egyház feje, valamint hogy hatalmában áll kötni és oldani [bűnben elmarasztalni vagy feloldani], mint ahogy az szent Péter hatalmában állott.
   3. A püspöki, papi és diakónusi fokozatok kivételével az összes egyházi fokozatok csak az emberi hagyományokból erednek. […]
   5. A templomban folytatott mise nem isteni szolgálat, és ezért senki sem köteles templomba járni. […]
   9. A földi élet után nem vár ránk tisztítótűz.
   10. A bíróságok, hatóságok nem hozhatnak halálos ítéletet anélkül, hogy bűnt ne követnének el.
   11. Eskü nem mondható halálos bűn elkövetése nélkül. […]
   13. A szentatyák szava csak emberi hagyomány. […]
   16. Minden igaz ember áldozhat, akár lelkész, akár nem.

a) Gyűjtsd össze, hogy az egyház mely dogmáit és szertartásait támadja a dokumentum!
b) Mely egyházi tisztségeket tagadja?
c) Melyik műre hivatkozva fogalmazzák meg az eretnekek megállapításaikat?

4. Egyházi szerzők a hit és a tudomány szerepéről (XIII. század)

A) Tárjanak föl mindent a bölcsek, kutassák ki az ég magasát, a föld térségeit […] mi más lesz ebből számukra, mint vesződség, fájdalom és a lélek szorongattatása. Saját tapasztalatából tudta ezt az, aki így szólt: Szívemet arra szántam, hogy megismerjek minden bölcsességet és minden tudományt […], s csak azt tudtam meg, hogy mindebből bajlódás […] származik, a sok tudományban csak sok kétséget találni. […] [A bölcs] sok éjszakát virraszthat át, sok bajjal és munkával küszködhet, s alig akad még oly jelentéktelen és súlytalan semmiség is, amit teljesen megérthet vagy kristálytisztán átláthat, hacsak azt az egyet nem, s ezt teljes bizonyossággal, hogy semmit sem tudhatunk tökéletesen. (III. Ince pápa: A világ megvetése)

B) Ahogyan mármost a szent tudomány a hit világosságán alapul, úgy a filozófia az ész természetes világosságán; ezért lehetetlen, hogy azok az állítások, amelyek a filozófiához tartoznak, ellentétesek legyenek a hittételekkel. […] Ha pedig a filozófusok állításai között olyat találunk, ami ellentétes a hittel, az nem filozófia, hanem a filozófiának az ész hiányosságából fakadó hibás használata. (Aquinói Tamás)

a) Hogyan látta Ince pápa a tudományok szerepét?
b) Mi volt Aquinói Tamás véleménye a tudományok és a hit kapcsolatáról?