9.5.5 I. (Szent) István király és az államalapítás
ISTVÁN HATALOMRA KERÜLÉSE
Magyarország Géza fejedelem uralkodása idején elkezdett áttérni a keresztény hitre és a letelepült életmódra. Géza fia volt Vajk, aki István néven utódja, államalapító királyunk lett (uralkodott 997/1000 vagy 1001 - 1038).
997-ben, Géza halálakor az Árpád-nemzetség legidősebb tagja a somogyi nagyúr, Koppány volt, így ősi szokás szerint (szeniorátus = a legidősebb családtag öröklése) magának követelte a fejedelmi címet (István a primogenitúra = az elsőszülött fiú öröklési joga alapján követelte a trónt.) Istvánnak külső segítséggel (német lovagokkal) sikerült legyőznie Koppányt, akinek testét büntetésül felnégyelték.
1000 végén vagy 1001 elején István II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár közös jóváhagyásával koronát kapott, amellyel királlyá koronázták. Ezzel megszületett a Magyar Királyság.
Koppány legyőzésével István még nem lett a teljes Kárpát-medence ura. Királyként is folytatta az ország egyesítését. 1003-ban nagybátyját, az erdélyi Gyulát kellett legyőznie (őt nem végeztette ki), később pedig a Temesközben uralkodó Ajtonyt.
A MAGYAR EGYHÁZSZERVEZET LÉTREHOZÁSA
Magyarország a katolikus egyházhoz tartozik. István önálló magyar egyházszervezetet hozott létre, 10 egyházmegyével. Ezek közül 8 püspökség volt, 2 pedig érsekség (Esztergom, Kalocsa), ezzel biztosította az ország függetlenségét - a két érsek közül az esztergomi volt az első, ő koronázta meg a magyar királyokat.
Már Géza alatt betelepültek bencés szerzetesek Pannonhalmán és Pécsváradon. Szerepük a latin írásbeliség és a fejlettebb kultúra meghonosításában fontos.
István megteremtette az egyház működésének anyagi alapját is: földeket adományozott, a falvakat templomépítésre kötelezte (10 falunként egy templom), a lakosságnak tizedet kellett fizetnie.
Törvényeivel terjesztette a keresztény hitet, pl. kötelező részvétel a vasárnapi misén, böjt megtartása, illendő viselkedés a templomban.
A FEUDÁLIS ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM
A király volt a legnagyobb földbirtokos az országban, ez hatalmának alapja (az összes földterület 2/3-a királyi birtok volt). A király "székhelye" Fehérvár volt, azonban állandóan járta az országot. A kormányzásban a királyi tanács segítette, amelynek tagjai a katolikus főpapok és az ispánok voltak. A király helyettese volt a nádor (a királyi udvar ispánja), ő kormányzott, ha a király külföldön volt.
István vármegyékre osztotta az országot, ezek élén az ispánok állnak. Feladataik: bíráskodás, adószedés (harmadát megtarthatta), a vármegye hadseregének vezetése. A vármegyék központjában egy királyi vár állt. A vármegyék területe magában foglalta az ott található egyházi és magánbirtokokat is.
István idejében alakult ki itthon is a feudális társadalom (a föld a hatalom alapja) - István törvényeivel védte a magántulajdont.
- uralkodó réteg: egyházi és világi előkelők; mindkét csoport jelentős része idegen eredetű (pl. német)
- középréteg: vitézek (katonáskodó szabad kisbirtokosok) és várjobbágyok (a várakat irányító, védő katonák)
- szabad köznép
- legalul pedig a szolgák
KÜLPOLITIKA ÉS UTÓDLÁS
István alapvetően békés külpolitikát folytatott. Nővéreit és lányait különböző európai uralkodókhoz adta feleségül, pl. a velencei dózséhoz vagy a kijevi fejedelemhez. A Német-római birodalommal sokáig béke volt (II. Henrik császár Gizella királyné testvére volt), ám az újonnan trónra kerülő II. Konrád császár 1030-ban megtámadta az országot, ezt István visszaverte.
Fia, Imre herceg 1031-ben vadászbalesetben meghalt - pedig utódjaként neveltette barátjával, Gellért püspökkel, Intelmeket is írt hozzá. Innentől a legnagyobb gondja az volt: kire bízza az országot? Unokatestvére, Vazul volt a legidősebb a családban, de István nem bízott benne (talán nem volt megbízhatóan keresztény), ezért alkalmatlanná tette az uralkodásra: Vazult megvakították, fülébe forró ólmot öntöttek, fiai elmenekültek. Végül unokaöccsét, a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert választotta utódjának.
FORRÁSOK
1. István törvényei: a keresztény hit
2. István törvényei: az egyház
3. István törvényei: a társadalom
4. Részlet az Intelmekből
KÉPEK
1. Géza és István harcai az ország egyesítéséért
2. Egyházmegyék és vármegyék
3. A magyar államszervezet István korában
