ITÁLIA MEGHÓDÍTÁSA

Az újonnan létrejött köztársaság a Kr. e. V. században előbb védekező, majd támadó háborúkat folytatott az etruszkok ellen (396: Veii elfoglalása). Kr. e. 387-ban a kelta gallok Brennus vezetésével kifosztották Rómát (kivéve a fellegvárat a Capitolium dombon; ehhez kapcsolódó mondák: a capitoliumi libák; „Jaj a legyőzötteknek!”), ez egy időre megállította Róma terjeszkedését.

A Kr. e. IV. század végén Róma legveszélyesebb ellenfelei a szamniszok (dél-itáliai hegyi törzsek) voltak, akiket csak három véres háborúban sikerült legyőzni.

Az Itáliáért folytatott utolsó háború Kr. e. 282-272 között a görög gyarmatváros, Tarentum és az általa felbérelt Pürrhosz epiruszi király ellen folyt. Pürrhosz kiváló görög hadvezér volt, serege zsoldos gyalogosokból és elefántokból állt. Többször legyőzte a rómaiakat, azonban súlyos veszteségek árán, így a serege lassan elfogyott („pürrhoszi győzelem”). Így végül a rómaiak nyerték meg a háborút, ezután elfoglalták a dél-itáliai görög városokat is.

A római hódítás jellemzői Itáliában:

• a meghódított területek harmadát közföldként szétosztották a rómaiak között, így római coloniák (települések) jöttek létre egész Itáliában
• kiváló utakat építettek, ezek elősegítik a hódítást és a területek beolvasztását a birodalomba
• a legyőzött népekkel szövetséget kötöttek, de megtiltották nekik, hogy egymással szövetkezzenek („Oszd meg és uralkodj!”): a szövetséges városok-népek szavazati jog nélküli polgárjogot kaptak és háború esetén támogatniuk kell Rómát.

A PUN HÁBORÚK

Terjeszkedése során Róma a Kr. e. III. évszázadban érte el Karthágó területeit. Karthágó lakóit a rómaiak punoknak nevezték.

• Kr. e. 814-ben föníciai telepesek alapították Karthágó városát, amely a következő századokban függetlenné vált és saját birodalmat épített ki, hozzá tartozott Észak-Afrika, Szicília nagy része, Szardínia
• erős flottával és zsoldoshadsereggel rendelkezett.

A rómaiak és a punok három háborút vívtak egymással, amelyek célja a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralom megszerzése volt.

Az első pun háború

A római és a pun befolyási terület határán feküdt Szicília. E szigetért robbant ki az első pun háború (Kr. e. 264-241). A háború váltakozó sikerrel folyt, mert a tengeren a karthágói flotta, a szárazföldön a római nehézgyalogság volt az erősebb. Végül a rómaiak egy új találmány, a hajóikra szerelt csapóhíd bevezetésével kerekedtek felül (ezzel meg tudták szállni az ellenséges hajót és közelharcban legyőzni a tengerészeket).

A békében Karthágó lemondott Szicíliáról és hadisarc fizetését vállalta. (Hadisarc: a vesztes fizeti a győztesnek kárpótlásul a háború során okozott veszteségekért.) A rómaiak Szicíliát nem szövetségesként, hanem meghódított tartományként (provincia) kezelték:

• Szicília lesz Róma első provinciája (a rómaiak nem sokkal később megszerzik Szardíniát és Korzikát is),
• a provinciák évi adót fizetnek, élükön római helytartó áll.

Karthágó kifizette Rómának a hadisarcot, és a veszteségekért Hispániában kárpótolta magát: Hamilkar Barkas vezetésével meghódították Hispánia déli részét (ez a terület a bányák miatt volt értékes)

A második pun háború

Hamilkar fia Hannibál, ő robbantotta ki a második háborút, bosszúból az első pun háborúban elszenvedett megaláztatásért. Hannibál a történelem egyik legnagyobb hadvezére volt:

• seregével Hispániából indulva átkelt a Pireneusokon és az Alpokon, hogy a rómaiak hátába kerüljön,
• a nehéz úton serege egy része elpusztult, de csatlakoznak hozzá az észak-itáliai gallok,
• Itáliába érve sikerült meglepnie a rómaiakat, akik Kr. e. 216-ban Cannae mellett katasztrofális vereséget szenvedtek.

Ezután patthelyzet alakult ki: a rómaiak nem akarnak harcolni vele, de Hannibál sem tudta megtörni őket. Serege Itáliában pusztított, kisebb győzelmeket aratott, megközelítette Rómát is („Hannibál a kapuk előtt”), de nem merte megostromolni.

A római hadsereg új vezetője, Cornelius Scipio közben elfoglalta Hispániát, majd átkelt Afrikába, mire Karthágó hazarendelte Hannibált. Scipio és Hannibál Kr. e. 202-ben Zama mellett vívta meg a háborút eldöntő csatát, amely a rómaiak győzelmével végződött. Karthágó ismét kénytelen volt békét kérni. A békefeltételek most nagyon súlyosak voltak:

• Karthágó lemondott összes birtokáról a városon kívül, flottáját átadta Rómának, 10 000 talentum hadisarcot fizetett és beleegyezett, hogy a továbbiakban háborút csak Róma engedélyével viselhet,
• Karthágó ezt a vereséget sosem tudta kiheverni.

A béke után Hannibál száműzetésbe vonult és öngyilkos lesz, Scipio viszont győztesen tért vissza Rómába és megkapta az Africanus, „Afrika legyőzője” nevet.

A harmadik pun háború

A rómaiak végül a harmadik pun háborúban (Kr. e. 149-146) megsemmisítették Karthágót: 3 éves ostrom után elfoglalták a várost, földig lerombolták, lakóit eladták rabszolgának. Karthágó jó időre megszűnt létezni, területe Africa néven római provincia lett. Ezzel Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének egyedüli urává vált.

A FÖLDKÖZI-TENGER MEDENCÉJÉNEK MEGHÓDÍTÁSA

Közben a Római Köztársaság már kelet felé is előrenyomult. A Kr. e. II. századra az itteni hellenisztikus államok elgyengültek, ezért a rómaiak egyre jobban kiterjesztették rájuk a befolyásukat:

• Kr. e. 168-ban legyőzték a makedónokat Püdnánál és kihirdetik a görög városok ,,szabadságát".
• végül Kr. e. 146-ban egész Hellász római provincia lett, ugyanakkor megfélemlítésül lerombolták Korinthosz városát.
• Kr. e. 133-ban Pergamon királya halálakor a római államra hagyta országát, ebből lett Asia provincia.

A nagy keleti birodalmak (Egyiptom, Szeleukida-birodalom) egyelőre megmaradtak, de Róma a Kr. e. II. század végére az egész Földközi-tenger medencejének legnagyobb hatalma lett. (A Földközi-tenger latin neve Mare Nostrum, ,,a mi tengerünk'' volt.)

FORRÁSOK
1. Plutarkhosz: Pürrhosz
2. Polübiosz az I. pun háborúról
3. Polübiosz a római hadseregről
4. Római költők Rómáról és a görögökről

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-roma/oszd-meg-es-uralkodj