SPÁRTA ÁLLAMA

Hellász déli részén, a Peloponnészoszi-félszigeten terült el Lakónia polisz, ennek fővárosa Spárta. Dórok alapították, az őslakos akhájok leigázásával. Mivel a hódítók sokkal kevesebben voltak, csak állandó katonai készenléttel tudták fenntartani uralmukat, ezért Spárta katonaállammá vált.

A spártai alkotmány a hagyomány szerint Lükurgosztól származik. Spárta arisztokratikus berendezkedésű állam volt; a főbb tisztségek és intézmények:

• két király: háborúban hadvezérek, békében főpapok voltak,
• Vének Tanácsa: 30 tag (2 király + 28, 60. évét betöltött polgár élete végéig); javaslatot tett a népgyűlésnek és szentesítette annak határozatát,
• népgyűlés: minden 30. évét betöltött polgár a tagja volt; közfelkiáltással szavaztak, de csak arról a témáról, amit a vének előzőleg jóváhagytak,
• öt felügyelő (ephorosz): az állam tényleges irányítói voltak, egy évre választották őket, ellenőrizték az erkölcsöket (a királyt is!), bíráskodtak, stb.

Spárta katonai nagyhatalom, a Kr. e. VI. sz.-tól a peloponnészoszi szövetség vezető állama.

TÁRSADALOM

A teljes jogú spártai polgárok (a hódító dórok leszármazottai) nem foglalkoztak mesterségekkel, csak katonáskodással és politikával. Az ókori hagyomány szerint Spártában mesterségesen fenntartották a polgárok vagyoni egyenlőségét: a kereskedelem korlátozása érdekében csak vaspénzt használtak, és minden családnak egyenlő méretű földbirtoka volt, amelyet évente sorsolással osztottak ki közöttük (9000 parcella volt).

A „körüllakók” (perioikoszok) a Spárta körüli hegyekben éltek. Politikai jogok nélküli szabadok voltak, kézműiparral foglalkoztak.

A helóták a jogfosztott őslakosok leszármazottai voltak. Állami rabszolgák voltak, bár nem lehetett eladni őket és lehetett tulajdonuk is. Ők művelték a spártai polgárok földjeit, a föld használatáért cserébe a termés felét kellett beszolgáltatniuk a spártai gazdájuknak. Nem voltak politikai jogaik, a spártaiak állítólag rendszeresen kegyetlenkedtek velük (ld. krüpteia).

A fent látható, hagyományos Spárta-képet a görögök sem osztották teljesen és a kutatás sem erősítette meg (pl. találtak ezüstpénzeket Lakóniában, számos gazdag spártai győzött az olimpiai kocsiversenyeken).

A SPÁRTAI NEVELÉS

A spártai nevelés célja az volt, hogy a fiúkból jó katona, a lányokból jó katonákat szülő anya váljon. Az újszülöttet a vének megvizsgálták, a gyengéket kitették a Taügetoszra. (A nem kívánt gyermekeket más poliszokban is kitették, csak ott az apa döntött erről, nem állami hivatalnokok.)

7 éves korukban a fiúkat elszakították a családjuktól, katonai közösségekben kemény életmódra nevelték: engedelmességre, a fájdalmak és nehézségek elviselésére (mezítláb, egy készlet ruhával, kevés étellel), kegyetlenségre (évente egyszer krüpteia: az útjukba kerülő helóták meggyilkolása), bátorságra, a fecsegés elkerülésére ("lakonikus" tömörség). 30 éves koruktól házasodhattak és külön élhettek, teljes jogú polgárrá váltak. 60 éves korukig katonakötelesek voltak, utána tagjai lehettek a Vének Tanácsának.

Spártában a lányok nevelésére is gondot fordítottak: testedzést, táncot tanultak.

A GÖRÖG HARCMODOR

A görög poliszok hadseregét maguk a polgárok adták. A polgárjoggal együtt járó kötelesség volt a városállam védelme, a katonáskodás. Minden polgár a saját költségét szerelte fel magát.

A tipikus görög katona nehézfegyverzetű gyalogos (hoplita) volt. Nagy kerek pajzsot, mellvértet, sisakot, lábszárvédőt viselt, fegyverei a rövid kard és a lándzsa voltak. Csatában szoros alakzatban, falanxban álltak fel, ahol mindegyik harcos a pajzsával védte a tőle balra állót, lándzsáját felfelé vagy előre szegezve.

FORRÁSOK
1. Plutarkhosz Lükurgoszról
2. A spártai állam
3. A spártai nevelés
4. A krüpteia

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-hellasz-kialakulasa-gorog-polisz-es-sparta

KÉPEK

1. A spártai állam