1. Plutarkhosz: Lükurgosz

Lükurgosz második és legfontosabb politikai reformja a föld felosztása volt. […] Szavait valóra váltotta, s Lakónia [Spárta] többi részén harmincezer parcellát osztott ki a perioikoszoknak [körüllakók], a Spártához tartozó területeken pedig kilencezret, ennyi volt ugyanis a spártai [polgár] igényjogosultak száma. […] Minden parcella akkora volt, hogy hetven mérő árpát teremjen a férj és tizenkét mérőt a feleség részére, ezenfelül pedig ugyanilyen mennyiségű szőlőt és olajbogyót. Lükurgosz úgy gondolkodott, hogy ennyi föld elegendő minden embernek ahhoz, hogy jólétben és egészségben éljen, másra pedig úgysincs szüksége. […] Minden arany- és ezüstpénzt kivont a forgalomból, és elrendelte, hogy fizetési eszközül csak a vasat szabad használni. […] A földeket a helóták művelték, és […] szolgáltatásokkal tartoztak.

a) Milyen rétegek alkották Spárta társadalmát? Milyen volt a számarányuk?
b) Hogyan befolyásolhatta a számarány az állam berendezkedését?

2. Plutarkhosz: Lükurgosz

Lükurgosz több újítása közül az első és legjelentősebb a vének tanácsának felállítása volt. […] A huszonnyolc vén mindig a királyhoz csatlakozott, amikor ellensúlyozni kellett a népuralom túlkapásait, viszont a népet erősítette, amikor arról volt szó, hogy zsarnokságra ne kerülhessen sor. Ha a sokaság összegyűlt, véleményét a többiek közül senkinek sem volt szabad elmondania, a nép a vének tanácsa tagjaitól és a királytól előterjesztett javaslat megvitatására volt hivatott. Később […] a következőkkel egészítette ki a törvényt: ha a nép ferde végzést fogad el, az idősek és a vezetők távozzanak, vagyis ne hagyják jóvá, hanem vonuljanak el, és oszlassák szét a népet. […]

A geruszia [vének tanácsa] tagjait, mint mondottuk, [Lükurgosz] először azok közül választotta ki, akiknek részük volt terve megvalósításában. Később az elhunyt helyébe a hatvan éven felüliek közül azt állította, akit erénye miatt a legkitűnőbbnek ítéltek […]. A választás a következőképpen ment végbe: amikor az ekklészia [népgyűlés] összejött, az e célra kiválasztott férfiak bezárkóztak egy közeli házba, úgyhogy sem ők nem láttak, sem őket nem látták, éppen csak az összegyűltek lármáját hallották, mert - mint egyébként - a pályázók közül is a kiabálás erőssége szerint választottak. Ezek nem mind egyszerre, hanem sorsot húzva egyenként vonultak be, és szótlanul mentek át a gyűlés színhelyén. A bezárkózott vének írótáblát tartottak a kezükben, arra minden esetben feljegyezték a kiáltozás erősségét, anélkül, hogy tudták volna, kinek kiabálnak. Csak azt tudták, hogy az illető elsőnek, másodiknak, harmadiknak stb. vonult be. Aki a legerősebb és leghuzamosabb tetszésnyilvánítást kapta, azt jelentették ki [a geruszia tagjának]...

a) Milyen jogköre volt az egyes állami szerveknek?
b) Milyen sajátosságai voltak a választási rendszernek?

3. Plutarkhosz: Lükurgosz

A csecsemő felnevelése nem az apa belátásától függött, hanem el kellett vinni az összejövetelek helyére, ahol a legidősebb törzstagok szemügyre vették a gyermeket. Ha jókötésűnek, erősnek találták, kiutaltak neki egy földdarabot a kilencezer közül, és elrendelték felnevelését. Ha viszont csenevész és idétlen volt, kivitték a Taügetosz Kitevő nevű szakadékos helyére, mivel sem neki, sem az államnak nem előnyös, ha egy nem egészségesnek született, erőtlen gyermek életben marad […]. A gyermeknevelést ügyesen és gondosan intézték, hogy pólyázás nélkül a csecsemő tagjai és egész teste szabadon maradjon, hogy minden ételt válogatás nélkül szívesen fogyasszon, ne ijedezzék a sötétben, ne féljenek egyedül, ne is tudják, hogy mi az a makrancoskodás és pityergés. […] mihelyt betöltötték hetedik évüket, magához vette és csoportokba osztotta, és hozzászoktatta őket, hogy mindenkire nézve kötelező fegyelem alatt, közösen nevelkedjenek, együtt játszanak és foglalatoskodjanak. […] Rajonként és csoportonként együtt aludtak azon az almon, amelyet maguk gyűjtöttek, úgy, hogy az Eurótasz mentén termő sás hegyét puszta kézzel, kés nélkül tördelték le.

a) Hogyan, milyen, módszerekkel nevelték a spártai fiúkat? Mit szolgáltak ezek a módszerek?
b) Értékeljük, milyen árnyoldalai és milyen erényei vannak ennek a nevelésnek?

4. Plutarkhosz: Lükurgosz

Az úgynevezett krüpteia a következőkből állott: Az elöljárók időnként a legértelmesebbnek ítélt ifjakat kiküldték vidékre, mindössze egy tőrrel és a legszükségesebb élelemmel felszerelve. Ezek nappal szerteszéledtek, és rejtekhelyeiken pihentek, éjszaka viszont kiálltak az utakra, és legyilkolták a kezükbe kerülő helótákat. Sokszor bejárták a földeket is, és ott pusztították el közülük a legerősebbeket, a legderekabbakat.

a) Határozd meg a krüpteia fogalmát!
b) Milyen szerepet játszott a krüpteia a spártai nevelésben és a spártai belpolitikában?