A POLISZOK KIALAKULÁSA

A mükénéi államok pusztulása után a termelés és a kultúra visszaesett, ezért a Kr. e. XII-VIII. századot „sötét kornak” nevezzük a görög történelemben. Ebben a korban alakultak ki a klasszikus görög városállamok, a poliszok. Ennek a változásnak a fő jellemzői:

• A városias központok pusztulásával a földműves falvak saját magukat igazgatják. Kialakult az a gyakorlat, hogy a közösség minden szabad tagja polgárnak számít, az ügyeket választott tisztségviselők irányítják.
• A falvak terményeiket már nem szolgáltatják be valamilyen központnak, hanem a piacon eladják.

Hellász területén történelme nagy részében mintegy 700 polisz volt. A poliszok jellemzői:

• teljes önállóság: saját törvények, saját hadsereg, saját védőistenség, gazdaságilag önellátóak (pénzverés).
• két részből álltak: fallal körülvett város + környező területek
• a város központjában általában megtalálható a fellegvár (pl. az athéni Akropolisz) és a piactér (agóra)

A poliszok társadalma:

• szabad polgárok, ezen belül származás (és vagyon) szerint:
  • arisztokraták („a legjobbak”): előkelők, nagy földbirtokosok
  • démosz („nép”): kézművesek, parasztok, kereskedők
• polgárjoggal nem rendelkező szabadok (pl. bevándorlók)
• rabszolgák: kezdetben inkább csak házi rabszolgaság

A poliszok államformája kezdetben királyság volt, később ez szinte mindenhol megszűnt és a hatalmat az arisztokraták vették át: arisztokratikus köztársaságok alakultak ki.

A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS

Idővel a népesség újra növekedésnek indult. A Kr. e. VIII-VII. sz.-ban zajlott le a görög gyarmatosítás, melynek során görög telepesek rajzottak ki Hellászból a tengerentúli területekre.

A gyarmatosítás okai:

• a poliszok túlnépesedése (Hellászban kevés a megművelhető terület)
• a kisbirtokosok elszegényedése (az arisztokraták megveszik a földjeiket, adósrabszolgaság elől kivándorolnak)
• belső feszültségek levezetése (pl. hatalmi harcokban alulmaradt arisztokraták vándorolnak ki)

A gyarmatosítás során a Földközi-tenger partjait térképezték fel és a megfelelő helyeken új gyarmatvárosokat alapítottak. A gyarmatvárosok független polisznak számítottak, bár kulturálisan és gazdaságilag mg kötődtek az anyavárosukhoz, ahonnan eredetileg a telepesek érkeztek. Három fő irányba zajlott ez a kitelepülés:

• északkeletre: a Fekete-tenger partvidéke (pl. Büzantion, a mai Isztambul)
• nyugatra: Dél-Itália és Szicília („Nagy-Görögország”, Nápoly, Szürakuszai), a mai Franciaország (pl. Masszilia, a mai Marseille) és Spanyolország területére
• délre: Afrika (Küréné)

A gyarmatok és az anyavárosok szoros kereskedelmi kapcsolatban álltak: Hellászból kézműipari termékek (textil, kerámia, fegyver), olaj, bor érkezett, a gyarmatokról gabona, nyersanyagok (fém, szőrme) és rabszolgák.

A gyarmatosítás hatásai:

• gazdasági: Hellászban fejlődésnek indult az ipar (nem kellett annyi gabonát termelni; volt piaca az iparcikkeknek), a hajózás és a kereskedelem (pl. vert pénz megjelenése)
• társadalmi: megnőtt az iparral és kereskedelemmel foglalkozó démosz gazdasági jelentősége
• kulturális: a görögök megismerték a Földközi-tenger térségét (bár az ott talált törzseket „barbároknak” nevezték és lenézték), a görög kultúra széles körben elterjedt (pl. az etruszkoknál és Rómában), ugyanakkor a fejlett népektől át is vettek találmányokat (pl. a lüdöktől a pénzt, a föníciaiaktól az ábécét).

A GÖRÖG VALLÁS ÉS SPORT

Az önálló görög poliszokat a közös nyelv és vallás kötötte össze. A görög vallás politeista volt. Az istenekről, hősökről szóló mesés történeteket, a mítoszokat a költők és dalnokok (pl. Homérosz és Hésziodosz) gyűjtötték össze és terjesztették, így alakult ki a gazdag görög mitológia.

A görög vallás jellemzői:

• az istenek emberszerűek (jó és rossz tulajdonságaik egyaránt vannak), lakhelyük az Olümposz hegység, a 12 legfontosabb istenség: Zeusz, Héra, Poszeidón, Hádész, Arész, Pallasz Athéné, Héphaisztosz, Aphrodité, Dionüszosz, Apollón, Artemisz, Hermész
• főleg állatáldozatokat mutattak be: az állatok ehetetlen részeit elégették, a többit elfogyasztották
• nem volt szervezett papság, csak jósok – a leghíresebb jósda Apollón szentélye Delphoiban (itt a Püthia nevű papnő jósolt)
• az Alvilágot (Hádész) sivár és sötét helynek képzelték: ide jut mindenki, akinek elfelejtik a nevét

Az istenek tiszteletére versenyeket is rendeztek, a leghíresebb a Zeusz tiszteletére 4 évente Olümpiában rendezett verseny volt:

• az első feljegyzett olimpia Kr. e. 776-ban volt (ez a görög időszámítás kezdete), az utolsó Kr. u. 394-ben (Theodosius római császár betiltotta, mint pogány szokást), az újkori olimpiákat 1896 óta tartják ismét
• előbb egy, majd öt napig tartott, ezalatt békének kellett lenni a poliszok között
• csak szabad férfiak vehettek részt; meztelenül küzdöttek (nő még néző sem lehetett, bár ló- és kocsiverseny esetén lehetett ő a fogat tulajdonosa, így akár versenyt is nyerhetett)
• sportágak: futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás, ökölvívás, kocsiverseny, lóverseny stb. - kevés szabály volt (kegyetlenebb a mai sportoknál); a győztes olajfaág-koszorút kapott és nevét megörökítették, a hősöknek kijáró tiszteletet kapott

FORRÁSOK
1. Hésziodosz verse
2. A görög túlvilág
3. Kroiszosz király esete a delphoi jósdával
4. Egy olümpiai történet

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-hellasz-kialakulasa-gorog-polisz-es-sparta

KÉPEK

1. A görög és a föníciai gyarmatosítás