1. Hésziodosz a vallásról

Mint csak bírja vagyonkád, áldozz isteneidnek,
tisztán, jámbor szívvel pompás combokat égess.
Engeszteld máskor tömjénnel, itallal az istent,
Este ha vár nyoszolyád s ha a Nap szent fénye ragyog rád,
úgy lesznek mindig kegyesek lelkükben irántad,
s fölvásárolod a más földjét, nem más a tiedet.

a) Jellemezd a vers alapján az istenek és az emberek viszonyát!

2. Anakreón Kr. e. VI. századi görög költő a túlvilágról

A halánték deres immár, a haj őszül a koponyámon,
Fiatalságom elillant, feketéllenek a fogaim már,
Oda van múltam az édes, rövid és csúf, ami jön még.
Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet,
Ami rám vár, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő,
s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre.

a) Jellemezd röviden a görögök túlvilágképét!
b) Mi fejezi ki a versben az örök emberi aggodalmat a haláltól?

3. Hérodotosz: Kroiszosz király és a delphoi jósda esete

Kroiszosz lüd király jóslatot kért Apollóntól, hogy megtámadja-e a perzsa birodalmat. Azt a választ kapta, ha megtámadja Perzsiát, nagy birodalmat fog megdönteni. Mikor a háború megindult, Kroiszosz vereséget szenvedett és ellensége, a perzsa Kürosz kezébe került. Azt kérte legyőzőjétől, hogy felelősségre vonhassa Apollónt hazug jóslatáért. Kürosz megengedte neki, hogy követeket küldjön Delphoiba. […] Mikor a lüdök megérkeztek Delphoiba, és elmondták az üzenetet, a hagyomány szerint a püthia azt felelte, hogy senki sem kerülheti el a rá mért végzetet, még egy isten sem. Ami az adott jóslatot illeti, azért Kroiszosz ok nélkül hibáztatja. Apollón annyit mondott, hogy ha megtámadja a perzsákat, nagy birodalmat fog megdönteni. Ezután, ha helyesen gondolkodik, el kellett volna küldenie követeit, hogy megkérdezzék: ez a birodalom a sajátja-e vagy Küroszé. Minthogy pedig nem értette meg a választ, és nem tett fel újabb kérdést, csak önmagát okolhatja.

a) Miért nem értette meg Kroiszosz a jóslatot? Mit kell az embernek tennie, hogy megértse a rá váró jövőt?

4. Pauszaniasz: Görögország leírása (Kr. u. II. század)

Az éliszieknél az a törvény van érvényben, hogy innen dobják le azokat az asszonyokat, akik megjelennek az olümpiai játékokon és ott elfogják őket […]. Azt állítják azonban, hogy még senkit sem fogtak el, az egy Kallipateira kivételével […]. Ez a nő ugyanis férje halála után olyan ruhát öltött, mint amilyet az edzők szoktak viselni, és elkísérte fiát az olümpiai versenyre. Mikor Peiszirodosz győzött, Kallipateira átugrott a korláton, amely az edzőket vette körül, de közben ruhája is leesett róla. Kiderült tehát, hogy nő, elfogták, de később szabadon engedték, tekintettel az apjára, fivéreire és a fiára, akik már mind győzelmet arattak Olümpiában. Ezután azonban törvényt hoztak, amelyben elrendelték, hogy az edzőknek is ruhátlanul kell megjelenniük a versenyen.

a) Milyen tilalom olvasható a forrásban?
b) Miért lepleződött le Kallipateira?
c) Mit árul el ez az eset a nők helyzetéről?