TERMÉSZETI VISZONYOK

A görögök helléneknek hívták magukat, hazájukat pedig Hellásznak (ez kb. a mai Görögországnak felel meg). Az ókorban ez csak földrajzi név, Hellász nevű állam sosem létezett: a görögök történelmük nagy részében különálló városállamokban éltek.

A görögök lakta területek:

• a Balkán-félsziget déli része
• az Égei-tenger szigetvilága
• Kis-Ázsia nyugati partvidéke (Jónia)
• később az Itáliában és tőle nyugatra lévő görög gyarmatok

A Földközi-tenger térségében mediterrán éghajlat uralkodik. Maga Hellász földje nagyrészt hegyvidék: kevés a megművelhető, sík terület (pl. Thesszália), viszont sok vas, kő, márvány található. A földművelést búza, szőlő, olaj termelése, juh, kecske tartása jellemzi. A hegyvidék megnehezítette az egységes állam kialakulását is, mert minden völgynek saját közössége, saját szokásai voltak. A tagolt partvonal a sok jó kikötővel a halászat mellett elősegítette a hajózás és a tengeri kereskedelem kibontakozását.

A KRÉTAI CIVILIZÁCIÓ (Kr. e. III-II. évezred)

Az első európai civilizáció Kréta szigetén alakult ki a Kr. e. 2000 körül. Kréta a legnagyobb görög sziget, elhelyezkedése révén összekötő kapocs az ókori Kelet és Hellász között. A krétaiak nem görögök voltak (ismeretlen eredetű nép).

Itt is városállamok alakultak ki, ezek közül a legnagyobb Knósszosz: legendás királya Minósz, hozzá kapcsolódik a labirintus mondája (Thészeusz és a Minótaurusz legendája). A knósszoszi palotát Arthur Evans angol régész tárta fel az 1900-as évek elején. Több palotát és festményt helyreállított részben a saját elképzelései szerint.

A krétai civilizáció jellemzői:

• a városok központjában királyi palota állt, körülötte műhelyek stb. (palotagazdaság, a sumer templomgazdasághoz hasonló központi elosztással)
• a krétai államok erős flottával rendelkeztek, tengeri kereskedelemből gazdagodtak meg
• saját írással rendelkeztek (lineáris A), ez nagyrészt megfejtetlen
• kultúra: a festményeken bikakultusz, fegyverek teljes hiánya (!)

Kr. e. 1700 körül az északabbra fekvő Théra szigetén kitört vulkán hamufelhője és szökőárja elpusztította a városokat. Bár ezután újjáépítették őket, Kr. e. 1400 körül a görögök (akhájok) támadása elpusztította Krétát, innentől a sziget a görög világ része lett.

A MÜKÉNÉI CIVILIZÁCIÓ (Kr. .e II. évezred)

Az indoeurópai görög törzsek a Kr. e. II. évezred elején vándoroltak be Hellászba észak felől. Elsőként az akhájok törzse érkezett meg a Peloponnészoszi-félszigetre, majd az iónok Attikába.

A görögök Kr. e. 1600 körül városállamokat hoztak létre, ezek közül a legerősebb az akháj Mükéné volt, amelynek legendás királya Agamemnón. Mükénét és Tróját is Heinrich Schliemann német régész tárta fel a XIX. század végén, azelőtt semmit sem tudtak erről a korszakról. Azóta nevezik ezt a korszakot mükénéi civilizációnak.

A mükénéi civilizáció jellemzői:

• a városok központjában erőd emelkedett, ez gazdasági központ is volt (megint csak a sumer templomgazdasághoz hasonlóan)
• a király mellett katonai elit állt, a városállamok gyakori zsákmányszerző háborúkat folytattak
• a raktárak nyilvántartására alakult ki a lineáris B írás (Ez nem a későbbi, ma is ismert görög ábécé, hanem egy szótagírás. Michael Ventris és John Chadwick fejtette meg 1950 körül, akik rájöttek, hogy a szövegek korai görög nyelven íródtak.)

Feltehetőleg a Kr. e. XII. század körül zajlott a trójai háború (Homérosz eposzai: Iliász és Odüsszeia, Akhilleusz és Odüsszeusz legendája), amelynek során a Mükéné által összefogott akháj államok megostromolták és kifosztották a gazdag Trója városát.

Ezután a folytonos harcok miatt hanyatlani kezdenek a mükénéi államok. A Kr. e. II. évezred végén egy újabb görög törzs, a harcias, vasfegyvereket használó dórok betelepülése pusztította el a mükénéi civilizáció maradékát.

FORRÁSOK

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-hellasz-kialakulasa-gorog-polisz-es-sparta

KÉPEK

1. A krétai és a mükénéi társadalom

2. A knósszoszi palota