TERMÉSZETI VISZONYOK

India egy szubkontinens, amelyet az Indiai-óceán és a Himalája határol. Ezek elzárják a világ többi részétől, az újkorig egyedül északnyugat felől érkeztek új népek a területére. Éghajlata monszun (forró, sok csapadék), délen és keleten dzsungel, északon ligetes síkság, nyugaton sivatag.

Két nagy folyója az Indus és a Gangesz (öntözéses földművelés), rizst és búzát termesztenek.

INDIA ÓKORI TÖRTÉNELME

India első ókori civilizációja az Indus folyó völgyében virágzott a Kr. e. III-II. évezredben. Az Indus-völgyi civilizáció fejlett volt, ám keveset tudunk róla:

• lakói feltehetően a dravidák voltak,
• öntözéses földművelés
• fejlett városi élet: nagyvárosok (pl. Harappa, Mohendzso-Daro), többemeletes házak, egyenes utak, csatornázás
• írásuk a mai napig megfejtetlen

Az Indus-völgyi civilizáció hanyatlását a terület elsivatagosodása okozta (a sumerekhez hasonlóan). Kr. e. 1500-tól a nomád, indoeurópai árják költöztek be a hanyatló Indus-völgyi civilizáció területére, majd később kelet felé terjeszkedve a Gangesz térségét is elfoglalták.

A két nép (az árják és a dravidák) egybeolvadásával létrejött az indiai nép. Kialakult a jellegzetes indiai társadalmi rendszer, a kasztrendszer.

• négy nagy kaszt: 1. papok (bráhmanák), 2. harcosok, nemesek (ksatriják), 3. köznép (vaisják), 4. szolgák (súdrák); ezeken belül több ezer kisebb foglalkozási csoport különült el
• a felsőbb kasztok tagjai világosabb bőrűek (az árják leszármazottai), az alsóbb kasztoké sötétebb bőrűek (a dravidák leszármazottai)
• a mai Indiában törvény tiltja a kasztok szerinti megkülönböztetést, de ez ennek ellenére tovább él, főleg vidéken

India történelme során (Kínával ellentétben) általában politikailag megosztott volt, területén kisebb államok vetélkedtek. Az ókorban egyedül a Kr. e. III. században, Asóka király uralma alatt alatt egyesült a szubkontinens nagy része (Maurja Birodalom), de ekkor is csak átmenetileg, azután újra szétesés következett.

AZ INDIAI VALLÁS ÉS KULTÚRA

Az indiai irodalom rendkívül gazdag. Az árják szanszkrit nyelve szent nyelvvé vált, ebből származnak a mai indiai nyelvek. A két leghíresebb eposzuk a Mahábhárata (a világirodalom leghosszabb alkotása) és a Rámájana.

Fejlettek voltak a tudományok, különösen a matematika (indiai eredetűek az „arab számok” és a nulla), az orvoslás és a csillagászat.

India eredeti vallása a brahmanizmus:

• politeizmus, három főisten Brahmá (teremtő), Visnu (megtartó) és Siva (pusztító)
• reinkarnáció tana (lélekvándorlás, a lélek új testben újjászületik) -  a vallás szerint a végcél ebből megszabadulni és egyesülni az istenekkel
• karma-tan: az ember újjászületésének minősége az előző életeitől függ (mennyire élt erkölcsösen, mennyire tartotta be a kasztja szabályait)

A brahmanizmus mai neve hinduizmus és ma is India legelterjedtebb vallása. Ebből származik a Nyugaton is ismert Krisna-hívők egyháza is

A Kr. e. VI-V. században kialakult egy újabb vallás is, a buddhizmus. Alapítója Gautama Sziddhártha herceg, aki elhagyta a vagyont és a hatalmat a megvilágosodás kedvéért (neve Buddha = „a Megvilágosodott”).

• legfőbb tanításait az ún. "Négy Nemes Igazság" foglalja össze, ennek lényege, hogy az emberi élet lényegében szenvedéssel teli, e szenvedés oka pedig az emberi önzés és vágyakozás. Ha tehát meg akarunk szabadulni a szenvedéstől, akkor a tárgyakhoz és emberekhez való ragaszkodást kell megszüntetnünk.
• cél a nirvána ("kilobbanás"), azaz az újjászületések megszakítása
• a buddhizmus tehát az istenek imádata helyett önmagunk megismerésére és tökéletesítésére helyezi a hangsúlyt (sokan emiatt nem tekintik igazi vallásnak, noha az istenek létezését nem tagadja)

A buddhizmus mára jórészt kiszorult Indiából, de elterjedt Ázsia nagy részén (pl. Kína, Japán, Korea, Mongólia, Tibet, Délkelet-Ázsia országai).

FORRÁSOK
1. Manu törvénykönyvéből
2. Buddha beszédéből

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-oskor-es-az-okori-kelet/nagy-civilizaciok-es-vallasok-tavol-keleten

KÉPEK

1. Siva isten szobra