9.1.3 Egyiptom

TERMÉSZETI VISZONYOK

Egyiptom fő folyója a Nílus, amely Etiópiában ered és a Földközi-tengerbe ömlik. Sivatagos terület, földjét a Nílus áradása termékenyíti meg, tehát itt is öntözéses földművelést folytattak. Az egyiptomi naptár három évszakot ismert: áradás (általában július 19. táján), sarjadás, forróság. A termékeny „fekete föld” (kemet) magát Egyiptomot jelentette, szemben a „vörös földdel”, azaz a sivataggal (deseret).

Fő építőanyag a kő, fából kevés volt, aranyból viszont sok.

A Kr. e. IV. évezred végén földművelő falvak, majd két állam alakult ki: délen Felső-Egyiptom, északon a deltánál Alsó-Egyiptom. A hagyomány szerint Kr. e. 2900 körül Ménész felső-egyiptomi király meghódította Alsó-Egyiptomot, így egyesítve az országot.

 

AZ ÓBIRODALOM (Kr. e. III. évezred)

Egyiptom ókori története majdnem 3000 év, ezalatt két fénykor volt (Ó- és Újbirodalom), közöttük átmeneti hanyatlásokkal. Az Óbirodalom idején alakultak ki az egyiptomi kultúra legjellemzőbb vonásai. A központ ekkor Memphisz volt. Az állam élén az istenként (Ámon-Ré fiaként) tisztelt, teljhatalmú fáraó állt. A társadalom rétegei:

  • papi és katonai vezető réteg
  • írnokok
  • közrendű szabadok (parasztok, kézművesek, kereskedők)
  • házi rabszolgaság (kevés rabszolga, inkább csak ház körül alkalmazták őket)

Ekkor épültek az egyiptomi építészet legismertebb emlékei, a piramisok:

  • a fáraók temetkezési helyei
  • formájuk fokozatosan alakult ki, első Dzsószer lépcsős piramisa
  • legnagyobb Hufué (Kheopsz): 146 m magas volt, 2 millió átlagosan 2,5 tonnás kőtömbből áll
  • kik építették: nem rabszolgák, hanem szabad közrendűek munkaszolgálaton
  • hogyan építették: a köveket a Níluson szállították, rámpákon tolták fel görgőkön, kő- és rézeszközökkel faragták ki

Kialakult az egyiptomi írás (hieroglif írás):

  • kép-, szótag- és hangjelek, az évszázadok során egyszerűsödött
  • François Champollion fejtette meg 1822-ben a rosette-i kő segítségével (ezt Napóleon katonái találták meg, ugyanaz a szöveg van rajta görögül és kétféle egyiptomi írással)
  • kőre és papiruszra írtak
  • irodalom: vallási szövegek (sírfeliratok, Halottak Könyve), mesék

Fejlettek voltak a tudományok is, főleg az orvoslás és a csillagászat.

Az egyiptomi vallás politeista volt:

  • antropomorf (félig ember, félig állat alakú) istenek
  • istenek: Amon-Ré (nap), Ízisz (termékenység) és Ozirisz (alvilág), Hórusz (harc), Thot (írás), Anubisz (balzsamozás) stb.
  • szent állatok: macska (első háziasítás itt), íbisz, skarabeusz stb.
  • halottkultusz: hitük szerint a túlvilágon mindenki földi életét folytatja, de ehhez meg kell őrizni a testet is - balzsamozás, mumifikálás

 

AZ ÚJBIRODALOM (Kr. e. II. évezred)

A Kr. e. III. évezred végén meggyengült a központi hatalom, Egyiptom szétesett (első átmeneti kor). Ezután a Középbirodalomban átmenetileg ismét megerősödött, ennek a hükszosz hódítás vetett véget (második átmeneti kor). A hükszoszok kiűzése után Egyiptom újraegyesült, és újabb fénykor következett, ez az Újbirodalom kora.

Új eszközök terjedtek el: vas, ló, harci szekér; saduf (vízkiemelő szerkezet). A központ ekkor Théba városa volt. Piramisokat már nem építettek, ehelyett a fáraók a Thébával szemközt, a Nílus túlsó partján lévő Királyok Völgyébe temetkeztek.

A fáraók hódításainak eredményeképpen Egyiptom a Közel-Kelet nagyhatalmává vált. A fáraók hatalmát azonban egyre inkább veszélyeztette a thébai Amon-papság gazdagsága és befolyása. Emiatt a Kr. e. XIV. században Ehnaton fáraó vallási reformba kezdett:

  • bevezette a monoteizmust, azaz egyistenhitet (Aton, a napkorong tisztelete, hozzá írta a Naphimnuszt), új fővárost alapított Ahet-Aton néven, a régi istenek imádatát eltörölte
  • reformja kudarcba fulladt, halála után a nép visszatér a régi istenekhez

Ehnaton utódja a fiatalom elhunyt Tutanhamon volt, aki arról híres, hogy az övé az egyetlen komolyabb sír a Királyok Völgyében, amelyet nem fosztottak ki (1916-ban Lord Carter fedezte fel, hatalmas kincsek kerültek elő, pl. a fáraó színarany halotti maszkja).

Az Újbirodalom legjelentősebb uralkodója a Kr. e. XIII. században élt II. Ramszesz volt:

  • a kadesi csatában döntetlen eredményt ért el a Közel-Kelet felemelkedő nagyhatalmával, a hettitákkal, a háborút végül békekötés zárja – ez a történelem első részletesen dokumentált csatája és feljegyzett békeszerződése
  • nagy építkezéseket folytatott (pl. Karnak és Luxor, Abu Szimbel)

Ezután gyenge fáraók következtek, külső hódítók jelentek meg. Egyiptom végül a nagy keleti birodalmak része lett: előbb az asszírok, majd a perzsák hódították meg.

 

FORRÁSOK
1. Hérodotosz leírása a Kheopsz-piramis építéséről
2. Hérodotosz leírása a balzsamozásról
3. Ehnaton fáraó Naphimnusza

KÉPEK

1. Írnok szobra

okkelet3.png

2. Egyiptomi istenek

okkelet6.png

3. Falfestmény (Halottak Könyve) - a lélek útja a túlvilágra

okk15.jpg