1. Hérodotosz görög történetíró (Kr. e. V. század) a Kheopsz-piramis építéséről

Kheopsz királysága alatt […] minden egyiptomira ráparancsolt, hogy neki dolgozzék. Egy részüknek ki volt jelölve, hogy az Arab-hegység kőbányáiból a Nílusig húzzák a köveket. Másoknak meghagyta, hogy a folyamhoz szállított köveket átvigyék, és az ún. (úgynevezett) libüai hegységig húzzák; állandóan százezer ember dolgozott, háromhavonként felváltva. A nép sanyargatása közben tíz év alatt készült el az út, amelyen át a köveket húzták, oly munka, mely – nézetem szerint – nem sokkal kisebb, mint a piramis [felépítése] […].Tíz évig tartott tehát ez és azon domb körül végzett munka, amelyen a piramisok állanak, meg a föld alatti épületek, amelyeket maga számára sírboltul épített a szigeten. […] Magának a piramisnak az építése 20 évig tartott.

a) Hogyan épült fel Kheopsz piramisa?
b) Kik emelték a hatalmas építményt? Miből lehet erre következtetni?
c) Hogyan viszonyul a szerző a nagy építkezéshez? Mely szövegrészletek alapján lehet ezt megállapítani?

2. Hérodotosz görög történetíró (Kr. e. V. század) a balzsamozásról

A legünnepélyesebb balzsamozás a következőképpen történt: először az orrlikakon keresztül görbe vassal kiveszik az agy egy részét, a többit pedig beöntött gyógyszerekkel eltávolítják. Azután egy éles kővel felvágják a lágyékot, és kiveszik az összes beleket. Mikor a hasüreget kitisztították és pálmaborral kimosták, összetört füstölőszerekkel újra kitisztítják, s az altestet összetört és tiszta mürrhával, kasziával és tömjén kivételével mindenféle füstölőszerrel megtöltve újra bevarrják. Ezután nátronnal bevonják, és hetven napra elrejtik. Tovább nem szabad bevonva hagyni. Ha a hetven nap elmúlt, megmossák a holttestet, az egész testet vászonszalagokkal körültekerik, és gumival bekenik. Ezt az egyiptomiak enyv helyett használják. A rokonok ezután átveszik, ember alakú fakoporsót csináltatnak. Ebbe teszik a holttestet, és bezárva, kincs gyanánt őrzik egy sírkamrában, egyenesen állítva fel a fal mellett.

a) Ismertesd saját szavaiddal a múmiakészítés menetét!
b) Milyen ismeretek birtokába kerülhettek az egyiptomiak a mumifikálás során?

3. Ehnaton fáraó Naphimnusza (Kr. e. XIV. század)

S bárha te távol vagy,
sugarad itt lobban a földön.
Ott vagy az arcokon is, bár lebegésed senki se látja.
Hogyha lehullasz az ég nyugati horizontján,
éjbe sötétül a föld, a halál bús állapotába.
Kamráiban alszik az ember, betakarva fejét,
s az egyik szemről nem tud a másik,
kirabolhatják vagyonából, lapuljon bárha fejének alatta, nem veszi észre.
Barlangüregét odahagyja a gyilkos oroszlán,
mindenhol mar a féreg.
Egy, ami fénylik: az éji sötét, hallgat a föld szakadatlan,
mert a teremtő nyugszik az éj horizontja alatt.
Világos lesz a világ, amikor fölkelsz az egek horizontján,
s izzol egész napon át, tűz-fényű korong.
Tovaűzöd az éjt, sugarad mindenfele árad.
A két ország [Egyiptom] ünnepet ül,
ami él, eleven lesz újra, feléled:
te költöd fel az embert.
Megfürdeti testét, felölti ruháját,
s a te felragyogásodat üdvözli a karja.
Az egész ország munkálja a dolgát,
abraktól megelégül az állat,
zöldellnek a fák, a palánták,
fészkeiken szökdösnek a kismadarak,
a te lelkedet dicsőíti szárnyuk.
Mindenik állat szökdécsel a lábán,
minden, mi röpül, mi leszáll,
mind-mind eleven, mert rájuk ömöl sugarad.
A hajók a folyón úszhatnak lefelé
vagy szemben az árral,
mindenhova elvisz az út, ha fölragyog orcád.

a) A vers szerint milyen érzelmi kapcsolat van Aton és a világ, az emberek között?
b) Bizonyítsd a szöveg alapján, hogy Aton kultusza egyistenhívő vallás volt!