1. Teleki miniszterelnök tájékoztatója a londoni és a washingtoni követek számára (1941. március 3.)

A magyar kormánynak fő feladata ebben az európai háborúban az, hogy Magyarország katonai, anyagi és népi erejét a háború végéig konzerválja. Mindenáron távol kell maradni a konfliktusban való részvételtől. A háború kimenetele kétséges. De minden eshetőségben Magyarországnak fontosabb, hogy megtépázatlanul álljon ott az európai konfliktus befejeződésének periódusában. Nagyon könnyen megtörténhetik, különösen Németország esetleges veresége esetén vagy még Németország nem is egészen teljes veresége esetén, hogy a háború végén akár egész Európában, akár Európának ebben a keleti részében kaotikus állapotok állanak be, amelyek legnagyobb veszéllyel azon államokra fognak járni, amelyek védtelenek, amelyek anyagi eszközeiket és hadseregüket a konfliktus befejeződése előtt feláldozták.

Magyarországot különböző veszélyek fenyegetik és fenyegethetik. Az orosz veszély, amely különösen Németország veresége esetén át fog nyúlni Szlovákiára, és Pozsonyig, az egész északi magyar határ mentén is jelentkezni fog. – A román veszély. A románoknak nyilatkozatai magaviselete, atrocitásai bizonyíték, hogy Magyarország esetleges gyengeségét felhasználnák egy betörésre. – Az általános kommunista veszély, amely Európának ezt az egész részét, amelyben Magyarország is fekszik, érheti. – A szlovák veszély. A szlovákok ugyan elenyészően gyengék velünk szemben, de ha mi teljesen fegyvertelenek és elesettek lennénk, ez is számíthat. – És végül, bár ma a jugoszlávokkal jóban vagyunk, és barátságunk mindinkább erősödik, de nem utolsósorban azért, mert bennünk barátságos és őket is alátámasztó erőt látnak, ezen erő összeomlása esetén nekik is támadhatnak egyéb gondolataik. Mindezek következtében a magyar politika vezetőinek első, majdnem egyetlen feladata az, hogy Magyarországot épen és erőben megtartsák a háború végéig.

a) Fogalmazd meg, milyen célt tűzött ki Teleki! Mivel indokolja ezt?
b) Milyen lehetséges veszélyeket sorol fel Magyarországra nézve?
c) Milyen történelmi tapasztalatokból vonhatta le nézeteit?
d) Mennyiben voltak reálisak a kifejtett gondolatok?

2. Teleki tragédiája - a semlegesség kudarca

A) A németekkel kell mennünk, mert másképp nem lehetséges, de csak egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a háborúban való részvétel. Ezt semmi esetre sem fogjuk megtenni, mert idegen érdekekért nem fogunk vérezni hiába. De borzalmas nehéz, talán lehetetlen ellenállni. [...] A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinszkót [Kárpátalját] is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát. (Teleki Pál bizalmas beszélgetéséből, 1939 végén) 

B) Amennyiben a magyar [...] [kormány] eltűri, sőt elősegíti, hogy a német hadsereg Magyarországra bevonulva, azt katonai bázisnak használja Jugoszlávia ellen, Anglia részéről diplomáciai viszonyunk megszakításával és annak összes következményével okvetlenül számolnia kell. Ha azonban Magyarország e támadáshoz bármilyen indoklással (Jugoszlávia területén magyarok megvédése) csatlakoznék, úgy Nagy-Britannia és szövetségesei [...] hadüzenetével is kell számolni. Ezen esetben, az angolok végső győzelme esetén, magatartásunk alapján, mint Anglia és Amerika nyílt ellensége leszünk megítélve, sőt az örök baráti szerződés flagráns [nyilvánvaló] megsértésével leszünk megvádolva [...]. Az Egyesült Államok [...] velünk szemben analóg [hasonló] magatartást fog tanúsítani. Nagyméltóságod fenti táviratában kifejtett különleges magyar indító oknak nyomatékos hangsúlyozását itt alig fogják megérteni, és mindkét fenti eshetőségben az egész angol és amerikai világ bennünket szerződésszegéssel és esetleg új barátaink hátbatámadásával fog megvádolni. (Barcza György londoni magyar nagykövet távirata Teleki Pálnak, 1941. április 2.)

 C) Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál (Teleki Pál búcsúlevele a kormányzóhoz, 1941. ápr. 3.)

a) Miért mondta Teleki azt, hogy "a revízióba bele fogunk pusztulni"?
b) Milyen dilemma elé került Teleki 1941 áprilisában?
c) Miért írta Teleki a búcsúlevelében, hogy "szószegők" és "hullarablók" lettünk?

3. Werth Henrik vezérkari főnök emlékirata a kormánynak (1941. június 14.)

Kérem a kormányt, hogy a nagy elhatározásban ne befolyásoltassa magát se az ország pillanatnyi gazdasági helyzete, se a mezőgazdaság és aratási szempontok által. A háború kérdése igen rövid idő alatt biztosan el fog dőlni. Ha pedig Németország a háborúra határozza el magát, egyfelől a német haderő eddigi átütő sikerei alapján, másfelől az orosz haderő értékének és ellenálló erejének ismeretében biztosan számíthatunk avval, hogy a német haderő rövid idő alatt ki fogja vívni a győzelmet éppúgy, mint eddig is tette. [...] Oroszországgal szemben éppoly gyors sikerekre számíthatunk, mint eddig. Ekkor pedig Magyarország részvétele is igen rövid ideig fog tartani, olyannyira, hogy néhány hét múlva a mozgósított magyar haderő fokozatos leszerelésére számíthatunk úgy, hogy a bevonultatott tartalékosok a leszerelés után még az aratásra is hazaérhetnek. [...]

Szilárd meggyőződésem szerint Magyarország a német-orosz háborúban nem maradhat tétlen. E háborúban részt kell vennünk:

   1. mert ezt megköveteli az ország területi épségének, valamint állami, társadalmi és gazdasági rendszerünk biztosítása,
   2. mert jövőnk érdekében az orosz szomszédság gyengítése és eltávolítása határainkról elsőrendű nemzeti érdekünk,
   3. mert erre kötelez a keresztény nemzeti alapon álló világnézetünk és a bolsevizmussal szembeni elvi állásfoglalásunk úgy a múltban, mint a jelenben is,
   4. mert politikailag a tengelyhatalmak mellett véglegesen lekötöttük magunkat,
   5. mert további országgyarapításunk is ettől függ.

a) Hogyan ítélte meg a vezérkari főnök a háború és a Szovjetunió elleni hadjárat kimenetelét?
b) A szöveg alapján mi volt a kormány álláspontja ebben a kérdésben?
c) Gyűjtsd össze a vezérkari főnök érveit!

4. A III. zsidótörvény (1941. évi XV. törvény a házassági jog módosításáról, 1941. augusztus)

   9. §. Nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. [...]
   A jelen § alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén ­tekintet nélkül származására az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idején keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nem zsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. [...]
   14. §.. Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nem zsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nem zsidó nővel a 9. §-ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő. Ugyanígy büntetendő az a polgári tisztviselő, aki tudja, hogy a 9. §-ban foglalt házassági akadály áll fenn és a házasság megkötésénél vétséget követ el és büntetése három hónapig terjedő fogház.

a) Kiket minősít a törvény a magyar állampolgárok közül zsidónak? Vesse ezt össze az első és a második zsidótörvény szabályozásával!
b) Mi az alapvető változás a korábbiakhoz képest a törvény céljában?

5. Korabeli vicc az USA elleni hadüzenetről

A második világháborúban Magyarország hadat üzent az USA-nak. Magyarország nagykövete bement a washingtoni külügyminisztériumba, majd átadta a hadüzenetet. Ezután a következő beszélgetés zajlott le:

USA külügyminisztere: - Mi az Önök államformája?
Magyar nagykövet: - Királyság.
- És ki a királyuk?
- Nincs királyunk, hanem kormányzónk van.
- Ki a kormányzó?
- Vitéz Horthy Miklós tengernagy.
- És van Önöknek tengerük?
- Az nincs.
- Értem. Van az USA-val szemben területi követelésük?
- Nincs.
- Van valamilyen országgal szemben területi követelésük?
- Igen. Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával...
- Értem. És azokkal szemben is hadat viselnek?
- Nem, ők a szövetségeseink.

a) Mit árul el a vicc Magyarország korabeli helyzetéről?

6. Magyarország és a szövetséges hatalmak között létrejött előzetes megállapodás tervezetéből (1943. szeptember)

Magyarország kapitulációját titokban tartják. A szövetségesek és a magyar kormány egyidejűleg teszik majd közzé a mindkét fél által elfogadott és alkalmasnak ítélt időpontban. [...] Semmi körülmények között sem teszik e tényt nyilvánossá mindaddig, amíg a szövetségesek el nem érik Magyarország határait.

Magyarország fokozatosan csökkenti katonai együttműködését Németországgal, és visszavonja csapatait Oroszországból. [...] Fokozatosan csökkenti gazdasági együttműködését is Németországgal, és megtagadja a németországi haditermelésben való részvételt.

Magyarország kötelezi magát, hogy ellenáll minden, Németország részéről történő és területét fenyegető megszállási kísérletnek. E célból a magyar hadvezetőséget újjá kell szervezni, hogy ily módon a magyar hadsereg képes legyen a németektől visszavonulni, és megtámadni őket. [...] Adott pillanatban Magyarország összes erőforrásait, közlekedési hálózatát és légi támaszpontjait a szövetségesek rendelkezésére bocsátja a Németország elleni harc folytatására.

a) Mely katonai események nyomán tűnt megvalósíthatónak a megegyezés?
b) Mit vártak el a szövetségesek Magyarországtól?
c) Milyen belső átalakítást írtak elő? Miért lett volna erre szükség?

7. A brit külügyminisztérium jelentése Magyarországról (1943)

A magyar kormánynak és a magyar nép nagy többségének legfőbb politikai gondja, hogy
   a) megőrizze a független Magyarországot, és
   b) az 1918-ban elveszített, majd 1938 óta visszanyert területekből megtartson annyit, amennyit csak lehetséges.
   Céljai elérésére Magyarország vállalta Németország cinkostársának szerepét, és számos alkalommal megsértette a nemzetközi moralitás szabályait. Mégis sikerült jelentős mértékben megőriznie függetlenségét a németekkel szemben.
   Minthogy a német győzelembe vetett hitük szétfoszlott [...] a jelenlegi opportunista [megalkuvó] magyar kormány a lehetséges ellenállás maximumát tanúsítja a német követelésekkel szemben, amely még összeegyeztethető a korrekt kapcsolatok fenntartásával.
   Ami a belföldi helyzetet illeti, az életkörülmények kisebb mértékben romlottak, mint Európa más részein, ezért a háborús fáradtság vagy forrongás jelei nem mutatkoznak. Finnország kivételével Magyarország a tengely egyetlen országa, amely megőrizte hagyományos parlamentáris intézményeit. A Kommunista Párttól eltekintve csak a náci jellegű pártokat tiltották be, minden más politikai párt viszonylagos szabadságban működhetik. Magyarországon virágzó szociáldemokrata mozgalom létezik. [...] Az egyházak minden korlátozás nélkül láthatják el feladataikat. Összehasonlítva más csatlós országokkal, figyelemre méltó szabadságot élvez a szellemi élet is. A sajtó is figyelemre méltóan szabad.
   A német nyomás és a helyi zsidókérdés súlyos problémái ellenére a magyar kormány nem hozott kemény intézkedéseket a magyarországi zsidók ellen, és a miniszterelnök nyíltan utalt rá, hogy ilyesmi nem is áll szándékában.

a) Mennyire helytálló a brit jelentés Magyarország céljairól és külpolitikájáról?
b) A belpolitikai élet mely jellemzőit sorolja fel?
c) Milyen véleményt sugároz a szöveg Magyarországról?