1. Louis Bonaparte felhívása a francia néphez (1851. december 2.)

A jelenlegi helyzet nem tarthat sokáig. Meg vagyok győződve, hogy a hatalom bizonytalansága, a zavarok és a viszályok állandó oka egyetlen nemzetgyűlés döntő súlya. Ezért megítélésük elé viszem egy alkotmány következő alapelveit, amelyeket a nemzetgyűlések fejleszthetnek tovább. Válaszaitokat szavazás formájában juttassátok tudomásomra.

   1. Egy felelős vezért kell kinevezni tíz év időtartamra.
   2. A miniszterek csak a végrehajtó hatalomtól függenek.
   3. Az államtanács a legválogatottabb emberekből áll. Az államtanács készítené elő a törvényeket, s ez vezetné le a vitát a törvényhozó testület előtt.
   4. A törvényhozó testületet, amely megvitatja s megszavazza a törvényeket, általános választójog alapján kell megválasztani, lajstrom nélkül. A lajstrom tudniillik meghamisítja a választást.
   5. Egy második nemzetgyűlés az ország minden illusztris személyiségéből egyensúlyozó hatalomként működik majd, az alapegyezmény és a közszabadságok védelmezőjeként. Így 1804 óta először tudjátok, miért és kire szavaztok. Ha nem kapom meg szavazataitok többségét, összehívom az új nemzetgyűlést, s visszaadom annak a tőletek kapott mandátumot. – De, ha úgy gondoljátok, hogy az ügy, melynek nevem a szimbóluma, azaz a ’89-es forradalomban újjászületett és a császár által megszervezett Franciaország még mindig a ti ügyetek, nyilvánítsátok ki s szenteljétek meg a tőletek kért hatalmat. – Akkor Franciaországot és Európát megmentjük az anarchiától, az akadályok elsimulnak, a versengés megszűnik, mert mindenki tisztelni fogja a nép ítéletében a Gondviselés dekrétumát.

a) Miért fordult a tömeghez Bonaparte?
b) Jellemezzük azt a hatalmi rendszert, amelynek kiépítésére törekedett a kiáltvány szerzője!
c) Tárjuk fel, hogyan próbálja félrevezetni a közvéleményt a szöveg szerzője! Milyen, az olvasókban meglévő érzelmekre kíván építeni?
d) Miért támogatta Bonaparte az általános választójogot?

2. A párizsi béke pontjaiból (1856)

   7. cikkely: Őfelsége a franciák császára, Őfelsége Ausztria császára, Őfelsége Nagy-Britannia és Írország egyesült királyságának királynője, Őfelsége Poroszország királya, Őfelsége Oroszország császára és Őfelsége Szardínia királya kijelentik, hogy a magas Porta jogosult részt venni az európai közjogi élet és az európai „koncert” előnyeiben. Őfelségeik, ki-ki a maga részéről, kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják az Ottomán Birodalom függetlenségét és területi sérthetetlenségét, közösen szavatolják ennek a kötelezettségnek pontos betartását, és következőleg közérdekűnek tartanak minden olyan cselekedetet, amely alkalmas ennek a megsértésére. [...]
   11. cikkely: A Fekete-tenger semleges: vizeiből és kikötőiből, amelyek minden nemzet kereskedelmi tengerészete számára nyitva állnak, a legkifejezettebben és örökre ki vannak tiltva mind a part menti, mind valamennyi más hatalom hadihajói.

a) Hogyan kívánja megoldani a béke a keleti kérdés alapvető problémáját?
b) Melyik nagyhatalom ellen irányul a fekete-tengeri hajózás szabályozása?