1. Montesquieu: A törvények szelleméről (1748)

Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. [...] Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani. Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódik, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró törvényhozó is volna. Ha a bírói hatalom a végrehajtó hatalomhoz lenne kapcsolva, a bírónak elnyomó hatalma lenne. [...]

Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. [...] Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. Ha azonban ezek elvegyülnek a nép között, és csak annyi szavuk volna mint másnak, a közös szabadság szolgaságuk lenne, és a szabadság megvédése nem állna többé érdekükben, minthogy a legtöbb határozat ellenük irányulna.

a) Melyek a Montesquieu által felsorolt hatalmi ágak? Határozd meg ezek tartalmát (szerepkörök, feladataik)!
b) Milyen viszonyt javasol a szerző a hatalmi ágak között?
c) Mivel érvel a választójogi cenzusok mellett a szerző?

2. Rousseau: A társadalmi szerződésről (1762)

Minden személy, valamennyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát nem a nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény. [...]

A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat; ez teszi polgárrá és szabad emberré őket. Amikor valamilyen törvényt terjesztenek a népgyűlés elé, voltaképpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e vagy sem az általános akaratnak, vagyis a nép akaratának. [...] Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész testület fogja engedelmességre kényszeríteni; más szóval kényszeríteni kell őt, hogy szabad legyen.

a) Értelmezzük a szabadságra kényszerítés folyamatát a szerző rendszerében!
b) Vessük össze Locke és Montesquieu felfogását Rousseau-éval a képviseleti rendszer és az állam működése és az egyén szabadságának szempontjából!

3. Rousseau: Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól

Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, a aki elég együgyű embereket talált, hogy ezt elhiggyék, – volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor kihúzza a karókat, betemeti az árkot, s azt kiáltja felebarátainak: "Őrizkedjetek attól, hogy erre a csalóra hallgassatok! Elvesztek, ha elfelejtitek, hogy a föld gyümölcse mindenkié, a föld pedig senkié!"

a) Milyen képet fest a forrás az emberiség korai történetéről? Hogyan állítja be a magántulajdon létrejöttének folyamatát?
b) Vitassuk meg, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a magántulajdon létezése!
c) Melyik politikai ideológia hirdette meg később a magántulajdon eltörlését?

4. James Anderson szabadkőműves alkotmányából (1723)

A kőművest hivatása arra kötelezi, hogy engedelmeskedjen az erkölcsi törvénynek. Aki így cselekszik, s valóban ért mesterségéhez, az nem lehet sem korlátolt istentagadó, sem pedig vallástalan szabadgondolkodó. Régebben a kőműveseknek abban a vallásban kellett hinniük, amelyet az ország népe, ahol működtek, magának vallott. Ma azonban úgy véljük, elégséges, ha csupán amellett a vallás mellett kötelezzük el magunkat, amelyben valamennyi ember egyetért. Úgy véljük, tiszteletben kell tartanunk tagjaink személyes meggyőződését. Más szóval: a kőművesek legyenek jó, hithű, becsületes és tisztességes férfiak, akik elfogadják egymás hitvallását és meggyőződését. Ily módon válik a páholy az egység színhelyévé s egyúttal annak eszközévé is, hogy hű barátságban összeforrassza azon embereket, kik máskülönben idegenek maradnának egymás számára.

a) Nevezzük meg egy-egy fogalommal a szöveg által tükrözött eszméket és erkölcsi értékeket!
b) Jellemezzük a forrás alapján a vallás és a szabadkőművesség viszonyát!