1. Sztálin rádióbeszéde a szovjet néphez (1941. július 3.)

Elvtársak! Polgárok! Testvérek! Hadseregünk és Hajóhadunk katonái! Hozzátok fordulok barátaim! A hitleri Németország hazánk ellen június 22-én megindított hitszegő katonai támadása folyik. Bár a Vörös Hadsereg hősiesen ellenáll [...], a hitleri seregeknek sikerült elfoglalniuk Litvániát, Lettország jelentékeny részét, Belorusszia nyugati részét, továbbá Nyugat-Ukrajna egy részét. A fasiszta légierők kiterjesztik bombavetőik tevékenységét [...] Hazánkat komoly veszély fenyegeti.

Hogyan történhetett, hogy dicső Vörös Hadseregünk több városunkat és kerületünket átengedte a fasiszta seregeknek? Vajon a német fasiszta seregek valóban legyőzhetetlenek, mint ahogyan a kérkedő fasiszta propaganda szakadatlanul világgá kürtöli?

Természetesen – nem! A történelem azt mutatja, hogy legyőzhetetlen hadseregek nincsenek, és nem is voltak. Napóleon hadseregét legyőzték, hol az orosz, hol az angol, hol a német seregek. [...] Ez a hadsereg még nem talált komoly ellenfélre az európai kontinensen. Csak a mi területünkön talált komoly ellenállásra. [...]

Ha területünk egy részét mégis elfoglalták a német fasiszta seregek, ez főképp azzal magyarázható, hogy a fasiszta Németország háborúja a Szovjetunió ellen a német seregek számára kedvező, a szovjet haderő számára kedvezőtlen feltételek között kezdődött. Németország ugyanis – mint háborút viselő ország – haderejét már teljes mértékben mozgósította, s az a 170 hadosztály, amelyet Németország a Szovjetunió ellen bevetett és a Szovjetunió határán felvonultatott, teljes készenlétben állott, és csak a jelet várta az indulásra, a szovjet haderőt ellenben még mozgósítani kellett, és fel kellett vonultatni a határon.

Nem kis jelentősége volt annak a körülménynek sem, hogy a fasiszta Németország hitszegő módon, váratlanul megszegte a közte és a Szovjetunió között 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt, nem törődve azzal, hogy az egész világ Németországot fogja támadó félnek tekinteni. Érthető, hogy a mi békeszerető országunk, amely nem kívánta az egyezmény megszegésének kezdeményezését vállalni, nem léphetett a hitszegés útjára. [...] Másfél éven át biztosítottuk országunknak a békét és azt a lehetőséget, hogy erőinket előkészítsük az ellenállásra, ha a fasiszta Németország az egyezmény ellenére meg merné támadni országunkat. Ezzel mi határozottan nyertünk, a fasiszta Németország veszített.

a) Milyen célokat szolgált Sztálin beszéde?
b) Hogyan értékelte Sztálin a Molotov-Ribbentrop paktumot?
c) Mivel magyarázta Sztálin a németek gyors győzelmeit? Értékelje érvelését!
d) Milyen belső ellentmondást fedezhetünk fel az érvelésében?

2. Churchill rádióbeszéde (1941. június 22.)

Az utóbbi 25 évben senki sem volt a kommunizmus következetesebb ellenfele nálam. A kommunizmus elleni nyilatkozataimból egy szót sem vonok vissza. De a most kibontakozó látvány előtt minden elhalványul. [...] Most azokat az orosz katonákat látom, akik szülőföldjük határán állanak, és védelmezik a mezőket, amelyeket ősidők óta apáik műveltek. Úgy látom őket, mint családi tűzhelyük védelmezőit. [...] Látom azt a sok orosz falut, amelyekben a létfenntartási eszközöket oly verejtékesen szerezték meg, de amelyekben megvannak az igazi emberi örömök. [...]

Nekünk csak egy megmásíthatatlan célunk van: eltökélt szándékunk Hitler és a náci rezsim minden nyomának megsemmisítése. Semmi, de semmi nem téríthet el ettől bennünket. Mi soha nem fogunk egyezkedni, és sohasem kezdünk tárgyalásokat Hitlerrel vagy bárki mással, aki ebbe a bandába tartozik. Harcolni fogunk ellenük a szárazföldön, a vízen és levegőben, mindaddig, amíg Isten segedelmével nem mentjük meg a Földet a nácizmus sötét árnyától, s nem szabadítjuk meg a népeket a fasizmus igájától. Mindenki és minden olyan állam, aki, illetve ami harcol a nácizmus ellen – élvezni fogja támogatásunkat. De bárkit és bármilyen államot, akik Hitler oldalán állanak – ellenségeinknek tekintünk. [...] Ebből fakad, hogy mi minden tőlünk telhető segítséget megadunk Oroszországnak és az orosz népnek. Felhívjuk szövetségeseinket és barátainkat az egész világon, hogy kövessenek hasonló irányvonalat, s megvalósításáért küzdjenek a hozzánk hasonló állhatatossággal.

a) Magyarázd meg, mely politikai lépést indokolja Churchill a beszédében!
b) Vedd sorra Churchill érveit! Tárd fel az érvek jellemzőit és a mögöttük meghúzódó szempontokat!

3. Részlet az Atlanti Chartából (1941. augusztus)

Az Egyesült Államok elnöke és Churchill miniszterelnök a brit kormány képviseletében, találkozásuk alkalmával célszerűnek tartották, hogy mindkét ország politikájának bizonyos közös alapelveit, amelyekről a világ jobb jövőjének felépítését remélik, nyilvánosságra hozzák.

   1. Országaik semmiféle területi vagy egyéb természetű gyarapodásra nem törekszenek.
   2. Nem kívánnak semmi olyan területi változást, mely nem egyezik az érdekelt népek szabadon kifejezett kívánságával.
   3. Tiszteletben tartják minden nép jogát, hogy maga válassza meg azt az államformát, amelyben élni akar, és azt óhajtják, hogy azok a népek, amelyeket megfosztottak szuverén jogaiktól és önkormányzatuktól, visszakapják azokat.
   4. Igyekezni fognak most fennálló kötelezettségeik tiszteletben tartása mellett megkönnyíteni minden állam részére, legyen az nagy vagy kicsi, győztes vagy legyőzött, egyenlő feltételek melletti részesedésüket a világkereskedelemben és nyersanyagkészletekben, amelyek gazdasági jólétükhöz szükségesek.

a) Mire vonatkozóan állapodtak meg az angolszász országok?
b) Milyen elveket határoztak meg?
c) Melyik korábbi történelmi dokumentumhoz tudnánk leginkább hasonlítani a Chartát?
d) Az elvek megfogalmazásán túl mi volt az Atlanti Charta alapvető jelentősége?

4. A szövetségesek stratégiája (Eisenhower: Keresztes háború Európában, 1982)

Annak fő okai, hogy először az európai tengelyhatalmakat fogjuk megtámadni, egyszerű szavakkal a következők voltak:

A két, egymástól földrajzilag távol eső ellenség közül az európai volt az, amelyet az Egyesült Nemzetek három erős tagja – Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – egyszerre megtámadhatott. Az Egyesült Államok volt a koalíció egyetlen országa, amely szabadon választhatott, hogy melyik ellenséget támadja meg először. Amennyiben úgy határozunk, hogy rögtön teljes erővel Japán ellen fordulunk, megosztottuk volna a szövetségeseket, amelyek közül kettő a vereséget kockáztatja, vagy legjobb esetben döntés nélkül harcol Németország és szövetségesei ellen. Közben pedig Amerika, mivel egyedül viselne háborút Japán ellen, azzal a veszéllyel nézne szembe, hogy a csendes-óceáni győzelem után Hitler birodalmát erősen meggyengült szövetségesekkel kell legyőznie. Továbbá, és ez életbevágóan fontos, ekkor még nem lehetett tudni, hogy Oroszország meddig tudja tartani magát a Wehrmacht ismételt támadásaival szemben. Esetleg semmilyen, Japán elleni erőfeszítés nem segíthetett volna Oroszországnak kitartania a háborúban. Ezen az országon – hadianyag szállításon kívül – egyedül úgy segíthettünk, ha az európai konfliktusba a leghatékonyabb módon bekapcsolódunk. Végül az európai tengelyhatalmak legyőzése brit erőket szabadít fel, amelyeket Japán ellen lehet bevetni.

a) Állapítsd meg, milyen döntést hozott az amerikai vezetés!
b) Milyen érvekkel támasztja alá Eisenhower ezt a döntést?
c) Milyen hatással volt ez a háború kimenetelére?
d) Milyen nehézségekkel kellett az USA-nak megküzdenie a döntés következtében?