ÉSZAK-AMERIKA GYARMATOSÍTÁSA

Észak-Amerikát a XVII. század elején kezdték gyarmatosítani. Főként az alábbi három ország vett részt ebben:

• angolok: az Atlanti-óceán partvidékét és a Hudson-öblöt (prémek) gyarmatosították; főleg vallási üldözés elől menekülő protestáns csoportok (pl. 1620-ban a Mayflower hajó útja)
• franciák: Kanadában (Szent Lőrinc-folyó) és a Mississippi mentén (Louisiana) telepedtek le
• spanyolok: Közép-Amerika felől törtek előre északra; a mai USA déli államait gyarmatosították (pl. Kalifornia, Texas, Florida).

Az Európaihoz hasonló éghajlatú területen sok európai telepedett le, akiknek számát növelték az Afrikából elhurcolt rabszolgák is. Az őslakos indiánokat fokozatosan visszaszorították, illetve járványoknak és alkoholnak estek áldozatul.

Az angol gyarmatok a XVIII. században

A XVIII. századra 13 angol gyarmat alakult ki az Atlanti-óceán partján. Lakosságuk 2 millióra nőtt (ebből 400 ezer fekete rabszolga), három nagyváros is kialakult (New York, Boston és Philadelphia). Az északi és a déli gyarmatok között már ekkor mutatkoztak az eltérő gazdasági és társadalmi fejlődés jelei:

• észak: farmergazdálkodás, fejlődő ipar
• dél: ültetvényes gazdálkodás (dohány, rizs, indigó), rabszolgamunka

A gyarmatokat kormányzók irányították, azonban nagyfokú önállóságot élveztek, pl. saját helyi törvényhozásuk volt. Nagy-Britanniába nyersanyagokat exportáltak, cserébe onnan iparcikkeket importáltak.

Az 1756-63 közötti hétéves háborúban Nagy-Britannia megszerezte Kanadát Franciaországtól. Ezután azonban megromlott a viszony az anyaország (Nagy-Br.) és az amerikai gyarmatok között. Ennek okai:

• Nagy-Br. számára a gyarmatok csupán nyersanyagforrást és felvevőpiacot jelentettek, ezért az északi ipar termékeire védővámokat vetettek ki (ez akadályozta a gazdasági fejlődést) - cserébe az amerikaiak bojkottálták (nem vették meg) az angol árukat
• a britek a háború költségeinek fedezésére adókat és vámokat vetettek ki az amerikaiakra, pl. bélyegadó, cukoradó; teával csak a Kelet-Indiai Társaság kereskedhetett
• az amerikaiakat dühítette, hogy nem volt képviseletük az angol parlamentben, tehát a "fejük felett" döntöttek róluk (pedig szabad emberek és brit alattvalók); innen a jelszó: "Nincs adózás képviselet nélkül!"

1773-ben a "bostoni teadélután" során Boston kikötőjében indiánnak öltözött amerikaiak a vízbe szórták a Társaság egy hajójáról a teát - Nagy-Britannia válaszul blokád alá vette Bostont. 1774-ben a gyarmatok összegyűltek az első kontinentális kongresszusra Philadelphiában. Ezen kimondták, hogy a blokád törvénytelen, és szövetséget kötöttek Nagy-Britannia ellen. Ezután fegyveres összecsapások is kezdődtek.

1775-ben Lexingtonnál a britek vereséget szenvedtek az amerikai felkelőktől, mire Nagy-Britannia hadat üzent.

A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ (1775-83)

Szembenálló erők:

• amerikaiak: irreguláris sereg (önkéntesek); de ismerték a területet, visszavonulhattak a szárazföld belsejébe; hazafiság, lakosság támogatása - a sereg parancsnoka George Washington
• angolok: reguláris hadsereg, helyi loyalisták (királypártiak), indiánok, flotta támogatása; azonban hosszú tengeri úton át kellett szállítaniuk a seregüket és biztosítaniuk az utánpótlását

1776. július 4-én a gyarmatok képviselői elfogadták a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozat, amely a brit kormány "bűneinek" felsorolásával a felkelés jogosságát kívánta bizonyítani. Emellett a felvilágosodás jegyében hitet tett az alapvető emberi jogok védelme és a népfelség elve mellett.

A két hadsereg közötti különbségeket kiegyenlítette Franciaország, Spanyolország és Hollandia belépése a háborúba az amerikaiak oldalán: európai önkéntesek érkeztek (pl. La Fayette márki, de magyarok, lengyelek is).

A britek végül 1781-ben Yorktownnál vereséget szenvedtek és letették a fegyvert. Az 1783-as versailles-i békében III. György brit király elismerte a gyarmatok függetlenségét, ezzel létrejött az Amerikai Egyesült Államok.

AZ USA ALKOTMÁNYA

A függetlenség kivívása után összeült a szövetségi gyűlés és 1787-ban elfogadták az USA Alkotmányát.

Az USA Alkotmánya volt az első demokratikus alkotmány a világon. Itt valósult meg először a hatalmi ágak szétválasztása:

• végrehajtó hatalom: Elnök (4 évre választják, az első elnök Washington), ő a hadsereg főparancsnoka, külpolitika irányítása, a minisztereket ő nevezi ki és neki tartoznak felelősséggel, a törvényhozással szemben vétójoga van; a Kongresszus 2/3-os többséggel vonhatja felelősségre
• törvényhozó hatalom: Kongresszus, ez kétkamarás: Szenátus (államok 2-2 küldötte) és Képviselőház (államok lakosságszám arányában küldenek képviselőket)
• bírói hatalom: Legfelsőbb Bíróság

Az USA tehát köztársaság lett. A fent leírt központi (szövetségi) intézményeken túl minden államnak saját szervezete, törvényei vannak.

Az Alkotmányban nem biztosították a polgári szabadságjogokat, de 1791-ben 10 kiegészítő cikkelyt csatoltak az Alkotmányhoz (Jogok törvénye), ebben szerepel a szólás-, a sajtó-, a vallás- és a gyülekezési szabadság; az ártatlanság vélelme; a magántulajdon védelme; a fegyvertartás joga (!).

Az Alkotmány ma is változatlanul érvényben van; azóta csak újabb kiegészítéseket csatoltak hozzá (22-t).

FORRÁSOK
1. Brit gyarmati intézkedések
2. A Függetlenségi nyilatkozat
3. Az USA Alkotmánya
4. Az első 10 alkotmánykiegészítés

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-felvilagosodas-forradalmak-es-polgarosodas-kora/koztarsasag-szuletese-az-ujvilagban

KÉPEK

1. A bostoni "teadélután"

2. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása

3. Az USA alkotmányos berendezkedése