1. Brit gyarmati intézkedések a hétéves háború után

1763: angol alattvalóknak tilos az Appalache-hegységtől nyugatra földet foglalni és letelepedni.

1764: tilos a gyarmatokon papírpénzt nyomni.

1764: vámokat vetnek ki a cukorra, a melaszra (a rum alapanyaga), a borra, a kávéra, a selyemre és a vásznakra.

1765: beszállásolási törvény – a gyarmati lakosság köteles szállást és ellátást biztosítani a brit hadsereg katonáinak.

1765: bélyegtörvény – valamennyi jogi és kereskedelmi dokumentumot (szerződéseket, engedélyeket), valamint az újságokat, évkönyveket és a játékkártyákat a hatóságoktól kiváltható okmánybélyeggel kell ellátni.

1767: vámot vetnek ki egy sor eddig vámmentes árucikkre.

1773: a Brit Kelet-indiai Társaság vámmentesen, kereskedelmi közvetítők nélkül adhat el teát az amerikai gyarmatokon.

a) Az élet mely területeit érintették az intézkedések?
b) Magyarázzuk meg, mi lehetett az intézkedések oka!
c) Elemezzük, hogy az egyes intézkedések a lakosság mely rétegeit érintették, és milyen hátrányokat okoztak!

2. A Függetlenségi Nyilatkozat (1776)

Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa, vagy eltörölje és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát és jobban elősegíti boldogulását.

a) Gyűjtsük össze a Nyilatkozatban megfogalmazott szabadságjogokat!
b) Melyik eszmeáramlat hatása érvényesül a szövegben? Melyik államelméleti gondolat gyakorlatba ültetését ismerjük fel?
c) Mennyiben sérült a "minden ember egyenlőnek teremtetett" elve az akkori Amerikában?
d) Kiknek szólt a Nyilatkozat, milyen célból fogalmazták meg?

3. Részletek az USA Alkotmányából (1787)

I. Cikk, 2. § A képviselőket és a közvetlen adókat az Unió részét alkotó államok között számarányuknak megfelelően kell elosztani, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szabad személyek számához, beleértve a bizonyos számú évig szolgálat teljesítésére kötelezett személyeket, de nem értve bele az adót nem fizető indiánokat, hozzáadják minden egyéb személy számának háromötödét. [...] Harmincezer személyre legfeljebb egy képviselő esik, azonban minden államnak legalább egy képviselője van. [...]

6. § A szenátorok és képviselők szolgálataikért a törvényben megállapított tiszteletdíjban részesülnek, amelyet az Egyesült Államok kincstári hivatala folyósít. A [...] szenátorokat és képviselőket a Kongresszus adott Házának ülésszakán való részvétel tartama alatt, valamint oda és visszamenetelük során nem lehet letartóztatni; a Kongresszus Házaiban tartott beszéd vagy vita miatt más helyen sem vonhatók felelősségre. [...]

7. § A Képviselőház és a Szenátus által elfogadott minden törvényjavaslatot mielőtt az törvényerőre emelkednék, az Egyesült Államok elnöke elé kell terjeszteni; az Elnök, egyetértése esetén, azt aláírja, ellenkező esetben ellenvetéseivel együtt visszaküldi a Kongresszus ama Házának, mely a törvényjavaslatot kezdeményezte . [...] Amennyiben valamely törvényjavaslatot az elnök az eléje terjesztéstől számított 10 napon belül (vasárnap kivételével) nem küldi vissza, az ugyanolyan módon törvényerőre emelkedik, mintha aláírta volna [...].

a) Kik számítottak bele a tagállamok lakosságába? Kik tartoztak a "minden egyéb személy" kategóriába?
b) Miért van szükség a politikusok állami fizetésére?
c) Miért fontos a 6. §-ban kimondott mentelmi jog?
d) Hogyan szabályozza az alkotmány az elnöki vétót?

4. Az első 10 alkotmánykiegészítésből ("Jogok Törvénye", 1791)

I. A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából.

II. Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani. [...]

V. [...] senkit nem lehet ugyanazon bűncselekményért kétszer életét vagy testi épségét fenyegető eljárás alá vonni; senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy büntetőügyben saját maga ellen tanúskodjék; életet, szabadságot vagy vagyont sújtó ítéleteket csak a törvénynek megfelelő eljárás alapján lehet kimondani; magántulajdont közcélokra csak igazságos kártalanítás ellenében lehet igénybe venni.

VI. Büntetőügyekben a vádlottnak joga van arra, hogy ama állam és kerület elfogulatlan esküdtszéke, melyben a bűncselekményt elkövette gyors és nyilvános tárgyaláson bírálja el az ügyét; [...] a vádlottat a vádemelés természetéről és okáról tájékoztatni kell; a vádlottat az ellene tanúskodó személyekkel szembesíteni kell; a mellette tanúskodó személyek megidézése kötelező eljárás útján történik s a vádlott védelmét védőügyvéd látja el. [...]

X. Az alkotmány által az Egyesült Államokra rá nem ruházott, de az egyes államoknak meg nem tagadott jogok az államokat, illetve a népet illetik.

a) Gyűjtsük össze, milyen szabályok biztosítják az igazságszolgáltatás során a vádlott emberi jogait! Miért fontosak ezek a korlátozások?