1. A kettős szövetség (1879)

   1. cikkely. Abban az esetben, ha az egyik birodalmat mindkét magas szerződő fél várakozása és őszinte kívánsága ellenére Oroszország részéről támadás érné, mindkét magas szerződő fél köteles egymásnak birodalma teljes fegyveres erejével segítséget nyújtani, s ennek megfelelően csakis együttesen és közös megegyezés esetén békét kötni.
   2. cikkely. Arra az esetre, ha a magas szerződő felek közül valamelyiket egy másik hatalom részéről érné támadás, a másik magas szerződő fél ezennel kötelezi magát, hogy nemcsak nem nyújt segítséget a magas szövetségese ellen támadó félnek, hanem legalábbis jóindulatú semlegességet tanúsít magas szerződő felével szemben. Abban az esetben azonban, ha a támadó hatalom segítséget kap Oroszország részéről, akár aktív együttműködés, akár pedig fegyveres rendszabályok formájában – haladéktalanul életbe lép a teljes katonai segélynyújtásnak a jelen szerződés cikkében vállalt kötelezettsége.

a) Kik a szerződő felek? Milyen céllal hozták létre az egyezséget?
b) Elsősorban mely hatalom ellen irányult?
c) Milyen konkrét kötelezettségek vállalását tartalmazza a szerződés?
d) A szerződés értelmében kapna-e katonai segítséget az egyik szerződő fél a másiktól, ha megtámadná Oroszországot?

2. Az orosz–francia szerződés (1893)

   1. Ha Franciaországot megtámadja Németország vagy Olaszország Németország által támogatottan, Oroszország felhasználja egész rendelkezésére álló haderejét arra, hogy megtámadja Németországot. Ha Oroszországot megtámadja Németország vagy Ausztria Németország által támogatottan, Franciaország felhasználja egész rendelkezésre álló haderejét a Németország ellen indítandó háborúhoz.
   2. Abban az esetben, ha a hármas szövetség vagy az azt alkotó hatalmak valamelyike haderejét mozgósítja, Franciaország és Oroszország az erről az eseményről kapott hírt követőleg és anélkül, hogy előzetes tanácskozásra szükség volna, haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész rendelkezésre álló haderejét, és minél közelebb tolja azokat határaihoz.
   3. A rendelkezésre álló erők, amelyeket Németország ellen kell használni, Franciaország részéről 1 300 000 főből, Oroszország részéről 700–800 000 főből fognak állni. Ezen erők maradéktalanul és a legnagyobb sietséggel megkezdik a működést, hogy Németországnak keleten és nyugaton egyszerre kelljen harcolnia.
   4. A két ország vezérkarai állandóan tanácskozni fognak egymással.

a) Alapvetően ki ellen irányul a szerződés?
b) Milyen konkrét kötelezettségek vállalását tartalmazza a szerződés?
c) Mit tekint a szerződés a háborús veszély közvetlen jelének?
d) Mire utalhat a két ország által bevetett erők közötti különbség?

3. A brit–francia "szívélyes megegyezés" (1904)

   1.§. Ő brit felsége kormánya kijelenti, hogy nem áll szándékában Egyiptom politikai helyzetének megváltoztatása. A Francia Köztársaság kormánya a maga részéről kijelenti, hogy nem fogja akadályozni Anglia cselekedeteit ebben az országban [...].
   2.§. A Francia Köztársaság kormánya kijelenti, hogy nem áll szándékában Marokkó politikai helyzetének megváltoztatása. Ő brit felsége kormánya a maga részéről elismeri, hogy Franciaországra, mint olyan hatalomra, amelynek területei hosszasan szomszédosak Marokkóéval, tartozik a rend fenntartása ebben az országban  [...].
   4.§. Mindkét kormány, miután egyformán elkötelezte magát a kereskedelmi szabadság elve mellett Egyiptomban és Marokkóban, kijelenti, hogy ezekben az országokban nem fog támogatni semmilyen egyenlőtlenséget a vámok és más adók [...] kivetésében. [...]
   9.§. Mindkét kormány megállapodik abban, hogy diplomáciai segítséget fognak nyújtani egymásnak a jelen nyilatkozat Egyiptommal és Marokkóval kapcsolatos feltételeinek megvalósításához.

a) Milyen jellegű ellentéteket rendeztek a forrásban szereplő nagyhatalmak?
b) Milyen hatalmi törekvésekre következtetsz a szerződésekből?
c) Milyen politikai és gazdasági folyamatok segítették elő a szerződések létrejöttét?

4. Az 1905-ös orosz forradalom (Gapon pópa kérvénye) 

Felség! Mi, Szentpétervár városának munkásai és minden társadalmi rendhez tartozó lakosai, feleségünkkel és gyermekeinkkel és gyámoltalan öreg szüleinkkel együtt eljöttünk Hozzád, Felséges Urunk, igazságot és oltalmat keresve. Elszegényedtünk, elnyomnak minket, erőinket meghaladó munkával terhelnek meg, mindenki szidalmaz bennünket, nem ismernek el embernek, úgy bánnak velünk, mint rabszolgákkal [...].

Törvénytelennek minősítették kérelmeink: hogy a munkaórák számát napi 8 órára csökkentsék; hogy munkabérünket velünk együtt és beleegyezésünkkel állapítsák meg, [...]; hogy a szakképzetlen munkásoknak és asszonyoknak a munkabérét emeljék fel napi 1 rubelre, és szüntessék meg a túlórázást; hogy gyógykezeljenek bennünket gondosan és sértegetés nélkül, s építsék úgy a műhelyeket, hogy lehessen bennük dolgozni, és ne szerezzünk bennük halálos betegségeket a szörnyű léghuzat, az eső és a hó miatt. [...]

Felség! Menekülésünket itt keressük. Ne tagadd meg segítségedet a te népedtől! Boldoggá és dicsővé teszed Oroszországot, és örök időkre bevésed nevedet szívünkbe és utódaink szívébe, de ha [...] nem hallgatod meg könyörgésünket, meghalunk itt, ezen a téren, palotád előtt. Innen már nincs hová mennünk, és nincs miért. Számunkra csak két út van: egyik a szabadsághoz és a boldogsághoz vezet, a másik a sírba.

a) Hogyan viszonyulnak a kérelmezők az uralkodóhoz?
b) Gyűjtsük össze a munkások követeléseit!
c) Milyen munkakörülményekről tudósít a forrás?