1. Coubertin, az olimpiai mozgalom alapítójának gondolatai (1895)

A modern sport több is és kevesebb is, mint az ókor sportja. Több, mert például tökéletesebbek az eszközei. De hiányzik a filozófiai alap, a rejtett cél, az az egész hazafias és vallási szemlélet, amely akkoriban a fiatalok ünnepi játékait körülvette. […] Melyik modern, és a jelenkori igényeknek megfelelő gondolkodási rendszerben találjuk meg azt az erkölcsi ellensúlyt, amely a modern atletizmust megóvhatná attól, hogy bevonják az üzletcsinálásba, és így végül mocsokban végezze? […] Azt követelni a népektől, hogy egymást kölcsönösen szeressék, egyfajta gyerekesség. Ám felszólítani őket, hogy figyeljenek egymásra, ez már nem utópia. De hogy figyeljenek egymásra, ahhoz előbb ismerniük kell egymást. Ebből az okból az újjáélesztett olimpiai játékoknak négyévenként alkalmat kell adniuk a világ ifjúságának egy felemelő, test-véri találkozásra, amelynek során fokozatosan eltűnik majd az a tudatlanság […], amely elevenen tartja a gyűlölet érzését, amely félreértéseket halmoz, és az eseményeket szédítő gyorsasággal hajszolja egy barbár és kegyetlen háború irányába.

a) Gyűjtsük össze a modern olimpiai gondolat jellemzőit!
b) Készítsünk táblázatot az ókori és az újkori olimpiák közti hasonlóságokról és különbözőségekről!
c) Vitassuk meg, mennyiben volt válasz kora kihívásaira az olimpiai mozgalom!

2. Émile Zola: Hölgyek Öröme (1883)

Egy hétfői napon, március tizennegyedikén a Hölgyek Öröme a nyári újdonságok három napra tervezett nagy divatbemutatójával avatta fel új helyiségeit. […] Az építész véletlenül értelmes ember volt, fiatal, rajongója az új időknek; a követ csak az alagsorok és sarokpillérek építésére használta, de különben az egész épület vázát vasból állította föl, s a gerendák és a födémek terhét vasoszlopok viselték. […] Mindenhol teret nyertek, a levegő és a fény szabadon áradt be, a közönség kényelmesen járhatott-kelhetett a hosszú karú tartóoszlopok merész ívei alatt. A modern kereskedelem székesegyháza volt ez, szilárd és könnyed, a vásárló népének befogadására. Lenn, a nagyteremben, a kapunál lévő maradékárukon kívül a nyakkendők-, a kesztyű-, és a selyemosztály volt elhelyezve; a Monsigny termet a fehérnemű- és az olcsó pamutáruosztály foglalta el, a Michodiere termet pedig a rövidáru-, kötött-szövöttáru-, a posztó és gyapjúosztály. Az első emeleten volt a konfekció-, a finomfehérnemű, a sál-, a csipke- és más, új osztályok; a második emeletre helyezték az ágyneműt, szőnyeget, bútorszövetet, szóval a sok helyet foglaló és nehezen kezelhető árukat. Az osztályok száma e pillanatban harminckilenc, az alkalmazottaké ezernyolcszáz volt, köztük kétszáz nő.

a) Hogyan jelennek meg a szövegben az ipari forradalom jellegzetességei?
b) Mely társadalmi csoportokból kerülhettek ki a vásárlók? Milyen társadalmi következményei lehettek az áruház megjelenésének?
c) Miért hívták az áruházat Hölgyek Örömének? Mit árul el ez a női szerepekkel kapcsolatos felfogásról?

3. Teleki Blanka Nyilatkozata nőnevelő intézetének alapításáról (1846)

Azon elvtől vezéreltetve, hogy minden ember kötelessége a közjó előmozdításához tehetsége szerint járulni: elhatároztam magamat, munkásságomat azon ügynek szentelni, melynek fontosságát mindinkább kezdjük érezni a hazában – értem a nőnevelést.

A nemzetet családok teszik. A család lelke, középpontja az anya. Csöndes, de szakadatlan hatása által ő ad irányt a nevekedő nemzedéknek, s valamint testi épséget az anya hű s okszerű ápolásának köszöni a gyermek, úgy a jellem első s elhatározó alapját is ő veti meg a fiatal kebelben. Történet és mindennapi tapasztalás bizonyítják, hogy szilárd jellemű, kitűnő férfiak általában erős lelkű, nemes érzésű anyák szülöttei.

A nők nevelését tehát lelkiismeretesen figyelembe venni szigorú kötelessége minden hazafinak.

Nálunk a nőnevelés eddig csaknem kizárólag külföldi egyénekre volt bízva, s ez okból minden szorgalom mellett, mely leányaink kiképzésére fordíttatott, bennük, midőn kiléptek a cselekvőség terére, midőn a család általuk alakult, oly hiány mutatkozott, mely teljes nemzeti létünkre homályt vont. – Nőink nem neveltettek magyarokká – nem ápoltatott bennük azon szent tűz, melynek lángja a hon egyes polgárait egy nagy és hatalmas egésszé olvasztja. Idegenként álltak nőink a hazában.

a) Mely eszmerendszerekkel együtt jelentkezett a nők helyzetének megváltoztatására való törekvés?
b) Miért a nevelés (oktatás) jelenthetett kitörést a nők számára helyzetükből?
c) Mivel indokolja Teleki Blanka a nőnevelés fontosságát? Szerinte az élet mely területeire hat a nőnevelés?

4. Gladstone brit miniszterelnök beszédéből (1866)

A jelenlegi választópolgárság közé felvett munkásosztálybeliek aránya, noha nagy megelégedésünkre nagyobbnak találtuk a feltételezettnél, mégis kisebb, mint 1832-ben. […] Aligha túlzok azzal a megállapítással, hogy az oktatásban rejlő művelési és képzési erők, megannyi gyakorlati célt tekintve, úgyszólván rendkívüli javulást vittek végbe a néptömegek között. Ami a sajtót illeti, ezen a területen párját ritkító felszabadulás és terjeszkedés ment végbe. Nem hinném, hogy az ellenzékben ülő urak ne éreznék át, milyen roppant haszonnal járt a sajtó ezen felszabadulása, amidőn csekély egy penny összegért vagy még kevesebbért napról napra inkább milliószámra, semmint ezerszámra kerülnek forgalomba hírlapok, úgyhogy a statisztika számukat követni sem tudja, emellett a sajtó honfitársaink valamennyi osztályának házhoz viszi a közügyekről szóló beszámolókat, melyek élesztik az érdeklődést ezen ügyek iránt.

a) Mi mellett érvelt a miniszterelnök? Milyen érvekkel támasztja alá az álláspontját?
b) Milyen gazdasági és társadalmi folyamatok húzódnak a tervezett lépés hátterében?

5. A polgári állam kiépülése - Németország példája

A) Az Északnémet Szövetség Birodalmi gyűlésébe választójoggal bír minden északnémet férfi, aki elmúlt huszonöt éves abban a szövetségi államban, ahol él. (Az Északnémet Szövetség választójogi törvénye, 1869, érvényben maradt a Német Császárságban is)

B) A Német Birodalom területén házasságot jogszerűen csak anyakönyvvezető előtt lehet kötni. […] Az a lelkész vagy más egyházi személy, aki egyházi házasságkötésben eljár, mielőtt megbizonyosodott volna róla, hogy a házasságot anyakönyvvezető előtt már megkötötték, háromszáz márkáig terjedő pénzbüntetéssel vagy három hónapig tartó börtönnel büntetendő. […] Ha az eddigi jog szerint a házasfelek ágytól és asztaltól való elválása nyilvánvaló, továbbra is kimondható a házasság felbontása. (Német házassági törvény, 1875)

C) Azon fáradoztunk, hogy a munkások helyzetén három irányban javítsunk: Először is ott, ahol a munkalehetőségek csekélyek és a bérek alacsonyak voltak, valamint a hazai munkások védelmében. [...] Ezen intézkedések nyomán lényegesen javultak a bérek, és csökkent a munkanélküliség. [...] A második terv, amelyet a kormány szorgalmaz, az adózási viszonyok javítása, úgy, hogy megfelelőbb elosztásra törekszünk. [...] A reformok harmadik ágaként a munkások közvetlen segélyezésére törekszünk.

A munkaidő és a bérezés kérdését állami befolyással, egyáltalán törvényekkel rendkívül nehéz megoldani. Bármilyen törvénykezéssel fennáll a veszély, hogy megsértjük a személyes szabadságot. [...] A munkás tényleges panaszának a lényege az egzisztenciális bizonytalanság. Nem biztos, hogy mindig lesz munkája, nem biztos, hogy mindig egészséges lesz, és előre látja, hogy egyszer öreg és munkaképtelen lesz. Ha egy hosszabb betegség miatt a szegénység csapdájába kerül, úgy saját erejére támaszkodva teljesen magatehetetlen, s a társadalom vele szemben a mai napig a szokványos szegénygondozáson kívül másra nem tartja magát kötelesnek, bármennyire is hűségesen és szorgalmasan dolgozott azelőtt. A szokványos szegénygondozás azonban sok kívánnivalót hagy maga után. (Bismarck beszéde a Reichstagban, 1884)

a) Gyűjtsük össze a szövegekből a tervezett változásokat!
b) Hogyan változott meg állam, egyház és állampolgár viszonya a korban?
c) Milyen politikai okai lehettek a társadalombiztosítás bevezetésének? Milyen politikai problémát említ Bismarck a szövegben?