1. Malthus: A népesedés törvényéről (1798)

Biztosan mondhatjuk tehát, hogy a népesedés – ha nincs gátolva – megkétszereződik minden huszonöt évben, vagyis növekszik mértani arányban.

Azt az arányt, amelyben feltehetjük, hogy szaporodik a föld termése, nem könnyű meghatározni. Arról azonban teljesen biztosak lehetünk, hogy szaporodásuk aránya egy korlátolt területen kell, hogy teljesen eltérő természetű legyen, mint a népesség szaporodási aránya: ezermillió éppoly könnyen megkétszereződhetik minden huszonöt év alatt a népesedés ereje által, mint ezer. De az élelmiszer, amely a nagyobb szám eltartására való, egyáltalán nem szerezhető meg épp ilyen könnyűséggel. [...] De a népesedés, ha el van látva élelemmel, ki nem merül erővel haladna tovább; és egy korszak szaporodása a következőnek még nagyobb szaporodására adja az alapot és így tovább végtelenül.

Az egész Földet véve fel [...], az emberi faj 1, 2,4, 8,16, 32, 64, 128, 256 arányban; az élelmiszerek pedig 1, 2 ,3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 arányban fognak szaporodni. Két század alatt a lakosság az élelmiszerekhez képest oly arányban volna, mint 256 a 9-hez, és három század alatt mint 4097 a 13-hoz; és két ezredév alatt a különbözet csaknem kiszámíthatatlan volna.

a) Gyűjtsük össze, milyen okokra vezeti vissza a szerző a népességnövekedést!
b) Hogyan látja a gazdasági fejlődés és a népességnövekedés kapcsolatát?
c) Milyen "jóslatot" ad a népességnövekedés jövőjére Malthus? Bevált a jóslata? Miért?

2. Szemere Bertalan: Utazás külföldön (1838)

London utcáinak s házfalainak belseje a sokféle csatornákkal mintegy be van szőve. Midőn egy utcát fölbontanak, látni benne a sok vasinat, mely a physicai [anyagi] Londonba életet visz. Mint midőn karunkra nézünk, s látjuk rajta a kéklő ereket. Vastag és vékony, fő- és mellékcsatornák keresztül-kasul szeldelve egymást; ez vizet, az gázt vezet, más rútságot visz ki, s ezeken kívül bizonyos távolságra az utcákon, vas szájak s oszlopok vannak, melyekből, ha kinyittatnak, víz rohan ki, vele elöntetni az utcát, megoltani a tüzet. A londoni polgár ki se mozduljon házából, minden helyébe jön. Ha vize hordójából kifogy, magától kezd folyni, s megtelvén, egy üres vaslapgömb segedelmével a cső magától záródik be; a gázt este csak meg kell gyújtania, s illetés [érintés] nélkül reggelig ég; a tejárusok napjában háromszor járják körül a házakat; a sütő helybe hozza a kenyeret és sültet; a kocsmainas a sört s bort; más árusok a halat, csemegét, zöldséget [...].

Londonnak gazdag s elég olcsó élelempiaca van. A vidékbeli kertész a napot munkában töltvén el, este megrakja szekerét s éjszaka a városba jön és lerakodik, és napkelte előtt vissza is indul. A londoni tunya reggel 8-9-kor fölkelvén, a piacot friss zöldséggel tele s illatozva találja, anélkül hogy tudná hol termett és mikor hozatott. De e másfél millió embernek nagy konyhakert is kell [...]. Miért oly tiszta a londoni polgár háza, udvara, bútora, edénye? Mert a vizet olcsón, könnyen és nagy bőségben kapja? Több vízvezető társaságok vannak, melyek részint forrás, részint átszűrt Temze-vízzel látják el London 150 000 házait.

a) Gyűjtsük össze a kor modern nagyvárosának jellemzőit!
b) Tárjuk fel a városiasodás és az ipari forradalom közötti kölcsönhatásokat!
c) Hogyan hatottak a nagyvárosi életkörülmények az emberek életvitelére?
d) Nevezzük meg a forrásban említett technikai találmányokat! Melyiket mire használták?

3. A brit parlament bizottságának jelentése a gyermekmunkáról (1833)

– Hol dolgoztok?
– Walkden Moorban, egy New Engine elnevezésű helyen.
– Mi a munkátok?
– Szén elvitele egy embertől [azaz egy bányász által kivájt szénnek az akna ládájához hordása].
– Mondd el közelebbről!
– Övek és láncok vannak testünk köré csavarva, és hozzájuk való csöbrök. […]
– Mikor mentek le a bányába?
– Többnyire fél hatkor megyünk le, vagy fél hat és hat között.
– Mikor jöttök fel?
– Ez nálunk nem egyforma; néha tizenkettőkor, néha előbb: van úgy, hogy hat után és van úgy, hogy tizennégy órán át vagyunk lent.
– Mikor esztek?
– Többnyire tíz vagy tizenkettő körül eszünk, nincs időnk hozzá. […]
– Általában meghajolva dolgoztok?
– Igen, rendesen meghajolva dolgozunk, soha nem állunk fel.
– Mennyi idős voltál, mikor a bányába mentél?
– Kilencéves.
– Rendesen milyen korukban mennek a gyermekek a bányába?
– Némelyik még hatéves sincs.
– Ezek a kis gyermekek ugyanezt a munkát végzik, mint ti?
– Amit a kicsik magukban nem tudnak csinálni, azt a többiek segítségével végzik; ketten vannak egy kosárra, ha egy kevés hozzá. A kicsik éppen úgy lehajolnak, mint mi; beakasztják a láncokat a kosarak horgába és elhúzzák, ha pedig taszítják azokat, akkor a mellükkel is tolják. […]
– A lányok is ugyanígy tolják a kosarakat?
– Igen, amíg kicsinyek, és amikor nagyobbak lesznek, akkor maguk húzzák.
– A fiúk és a lányok pontosan ugyanúgy dolgoznak?
– Igen, valamennyien pontosan ugyanúgy.

a) Mi jellemezte a gyermekmunkát a korban?
b) Miért alkalmaztak gyermekeket?
c) Mire utal az, hogy egy parlamenti bizottság foglalkozott az üggyel?

4. A chartisták hat pontja

1. Általános választójogot minden férfinak;
2. válasszák évenként újra a parlamentet;
3. adjanak fizetést a parlament tagjainak, hogy vagyontalanok is elfogadhassák a képviselői megbízatást;
4. vezessék be a titkos szavazást;
5. alakítsanak egyenlő választókerületeket, hogy így biztosíthassák az egyenlő képviseletet;
6. legyen mindenki választható.

a) Pontonként indokoljuk, miért szolgálták a munkásság érdekeit!
b) Fogalmazzuk meg a forrás alapján az angol választójogi rendszer jellemzőit!