1. Rabszolgatartás a déli államokban

A) Saját szemünkkel kell látnunk a rabszolga-tulajdonosok borzasztó kegyetlenségét, hogy ezt le lehessen írni. […] Legközelebbi szomszédom, egy elsőrangú jogász, aki a déli arisztokráciából származik, beszélte el nekem, hogy korbáccsal verte a négereit, a férfiakat és nőket, midőn azok rosszul viselkedtek. […] Megölni a rabszolgát teljesen ugyanannyit jelent, mint lelőni a kutyát. (A charlestoni brit konzul leveléből, 1854)

B) A néger rasszok az emberi lények skálájának legalsó pontján állnak, mi pedig nem ismerünk olyan erkölcsi vagy fizikai hatóerőt, mely megmenthetné őket a lealacsonyodástól. Világos, hogy ezek képtelenek önmaguk kormányzására, s bármely kísérlet, melynek célja helyzetük jobbítása, ellentétes a természet változtathatatlan törvényével. (Déli nézetek az afrikai amerikaiakról)

a) Milyen ideológiai magyarázata volt a rabszolgatartók kegyetlenségének?

2. A Missouri Kompromisszum (1820)

Hogy a Franciaország által az Egyesült Államoknak Louisiana néven átengedett minden területen, amely a 36° 30’ szélességi körtől északra fekszik és nem tartozik az ezen törvényben kialakított állam határain belülre, rabszolgaság valamint kényszerű szolgaság, ha csak nem büntetésként, az illetőkre tökéletesen rábizonyított bűn esetén, mostantól fogva mindörökre tiltva lesz; továbbá, hogy ha bármilyen személy, akinek munkájára vagy szolgálatára törvényes jogalap van, a nevezett helyre menekül az Egyesült Államok bármely államából vagy territóriumából, az ilyen szökevény törvényesen visszakövetelhető és vissza kell szállítani annak a személynek, aki a szökevény személy munkájára vagy szolgálatára, mint az előbbiekben ez lefektetett, jogot formálhat.

a) Mit szabályozott az egyezség? Miért nevezték kompromisszumnak?
b) Vajon az USA gazdasági fejlődésével miért vált egyre tarthatatlanabbá ez a kompromisszum?

3. A Republikánus Párt programjából (1860)

   3. Az Államok Szövetségének köszönheti ez a nemzet a lakosság létszámának állandó növekedését, anyagi erőforrásainak meglepő fejlődését, gazdaságának gyors ütemű gyarapodását, boldogságát az országon belül és tekintélyét külföldön. Mi visszautasítunk minden bomlasztási törekvést, bárhonnan induljon is ki. Örvendetesnek tartjuk hazánk érdekében, hogy a Kongresszus egyetlen köztársasági tagja sem hangoztatott vagy támogatott elszakadási fenyegetéseket, amit pedig a demokrata tagok gyakran megtettek. […]
   7. Veszélyes politikai eretnekség az az új dogma, hogy az Alkotmány szükségszerűen rabszolgaságot honosít meg az Egyesült Államok territóriumain, figyelmen kívül hagyva ennek a dokumentumnak határozott rendelkezéseit, az egyidejű tiltakozást, a törvényhozói és bírói gyakorlatot. Ennek a dogmának felforgató tendenciája van, veszélyezteti az ország békéjét és harmóniáját. […]
   8. Gondoskodva a központi kormány támogatására szolgáló bevételekről az importra kivetett illetékek (adó, vám) formájában, a józan politika megköveteli ezen díjak ilyen behajtását, mint az egész ország ipari érdekeltségének serkentését; […]
   9. Tiltakozunk az ellen, hogy eladjanak vagy elidegenítsenek mások részére azokból a közös földekből, amelyeket tényleges telepesek birtokolnak.

a) Emeljük ki a program három lényeges motívumát! Tárjuk fel az ezek közötti gazdasági, politikai és társadalmi összefüggéseket!

4. A telepítési törvény (Homestead Act, 1862)

Elrendeljük, hogy minden személy, aki családfő, vagy aki 21 éves korában jött ide, s az Egyesült Államok polgára, vagy aki az Egyesült Államok honosítási törvényei által megkívánt módon kinyilvánítja szándékát, hogy az akar lenni, és aki sohasem fogott fegyvert az Egyesült Államok kormánya ellen, nem segítette és nem támogatta ennek ellenségeit, minden ilyen személy jogosult 1863. január elsejétől fogva birtokba venni egy negyed telket (160 acre, kb. 113 hold) […] egy dollár huszonöt cent vagy ennél alacsonyabb acre-onkénti vételáron.

a) Határozzuk meg, mit biztosít a törvény!
b) Mely társadalmi réteg megnyerését szolgálta?
c) Miért az északi kormányzat vezette be, és miért épp az adott időpontban?

5. A felszabadítási nyilatkozatból (1863)

Én, Abraham Lincoln […] elrendelem és kinyilvánítom, hogy (a lázadásban levő) államokban és államrészekben rabszolgaként tartott személyek valamennyien szabadok, és mostantól fogva szabadok is maradnak; az Egyesült Államok végrehajtó hatalma, katonai és tengerészeti hatóságait is beleértve, elismeri és megvédelmezi a szóban forgó személyek szabadságát.

Egyúttal meghagyom az ily módon szabaddá nyilvánítottaknak, hogy minden erőszaktól tartózkodjanak, kivéve, ha ezt önvédelmük szükségessé teszi; és azt tanácsolom nekik, hogy amennyiben csak lehetséges, méltányos bérért hűséggel végezzék munkájukat.

Kihirdetem és tudatom továbbá, hogy a megfelelő testi kondícióban levő ilyen személyek beléphetnek az Egyesült Államok fegyveres szolgálatába, a helyőrségekbe, védőállásokba, őrhelyekre és egyéb helyekre, valamint az említett szolgálaton belül mindenfajta hadihajókra.

a) Fogalmazzuk meg, mit jelent a felszabadítás, mit nyertek el az egykori rabszolgák!
b) Milyen gazdasági és társadalmi helyzetbe kerülhettek a feketék a déli államokban?
c) Mitől inti az elnök a felszabadultakat? Mire utal ez?
d) Milyen sorsfordító lehetőségeket kínál a nyilatkozat a feketék számára?

6. A feketék jogait szabályozó alkotmány-kiegészítések

A) Az Egyesült Államokban, valamint az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó területen rabszolgaság nem tartható fenn és nem önkéntes szolgálat csak bűncselekmény miatt kiszabott büntetésként, melyet a törvénynek megfelelő ítélet mondott ki, lehetséges. (13. alkotmány-kiegészítés, 1865)

B) Az Egyesült Államok területén, illetve az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó területen született vagy állampolgárságot szerzett személyek az Egyesült Államoknak és lakóhelyük államának polgárai. Államok nem alkothatnak, és nem hajthatnak végre olyan törvényt, amely csorbítja az Egyesült Államok polgárainak kiváltságait vagy mentességeit. (14. alkotmány-kiegészítés, 1868)

C) Az Egyesült Államok állampolgárainak választójogát sem az Egyesült Államok, sem az egyes államok nem vonhatják el, és nem csorbíthatják faj, szín vagy a megelőző szolgasági állapot miatt. (15. alkotmány-kiegészítés, 1870)

a) Következtessünk a törvényekből a feketék helyzetére!
b) Állapítsuk meg, hogy az alkotmány-kiegészítések mely területen kívánták egyenlővé tenni a feketéket!