1. A Szent Szövetség troppaui kongresszusának határozatai (1820)

   I. Mindazon államok, amelyek az európai szövetség részét alkotván, forradalmi állapotban vannak, és más államokra nézve veszedelmet képeznek, megszűnnek a szövetség tagjai lenni, amíg a rend helyreállítva nem lesz.
   II. A hatalmak törvénytelen kormánytól eszközölt semmiféle változást nem fognak elismerni.
   III. Ha bármely állam bármilyen más állam közelségét veszedelmesnek fogja tartani, először rábeszéléssel, ha szükséges, fegyverrel fog föllépni.

a) Miért "jelentenek veszedelmet más államokra" a forradalmak?
b) Mely kormányokat nevezi a dokumentum "törvénytelennek"? Milyen felfogást tükröz ez?

2. Börne: Párizsi levelek (1831)

Lengyelországról már tegnap értesültem. Ez a dolog jól halad. Én mégis nyugtalan vagyok. Jobb lett volna, ha a lengyelek még vártak volna a felkelésükkel. A háborút kívánom, és attól félek, hogy a lengyel forradalom megakadályozza a Franciaország elleni hadjáratot. Most nemcsak Oroszország van elfoglalva és visszatartva attól, hogy Franciaországra gondoljon, hanem Ausztria és Poroszország is, melyek szintén birtokolják Lengyelország bizonyos részeit, és attól kell félniük, hogy ott is fellázadnak a lengyelek. Különben attól is tartok, hogy a lengyelek nem érnek el oly könnyen eredményt, mint a belgák. Az oroszok túlontúl hatalmasak. Rettenetes mészárlás lesz ott. [...]

Azt kérdezi maga: megsegíti-e Franciaország a lengyeleket? Valószínűleg így tesz. Franciaország őrült lenne, ha kihasználatlanul hagyná Oroszország meggyengítésére ezt az alkalmat, amely nem tér vissza még egyszer. Ha a lengyeleket legyőzik, akkor Oroszország Franciaország ellen fordul. Angliának hasonló érdekei vannak, és remélem, összetartanak a lengyelek megsegítésére. Oroszországot ugyan szárazföldön nem, csupán a tengeren tudják megtámadni, és le tudják kötni olyanformán, hogy pénzzel és fondorlatokkal más orosz tartományokban is nyugtalanságot kelthetnek. Igaz ugyan, hogy a lengyel forradalom a nemességből indult ki, de mégsem hiszem, hogy a nép azért közömbös maradt. A hadsereg, amely lelkesedik, parasztokból áll, s különben is a városi polgárok nem jobbágyok, márpedig minden rajtuk múlik.

a) Hogyan látja a szerző a lengyel felkelés kül- és belpolitikai viszonyait?
b) Miben tévedett a szerző? Milyen okok miatt alakultak másként az események, mint ő gondolta?