1. Részlet a Code civilből (1804)

   144. A férfi csak tizennyolcadik évének betöltése után, a nő pedig tizenötödik évének betöltése után köthet házasságot.
   145. A császárnak mindazonáltal jogában áll fontos okoknál fogva fölmentést adni e korhatár alól.
   146. Házasság nem létezik beleegyezés nélkül. […]
   203. A házastársak a házassági szerződés által arra kötelezik magukat, hogy egymást táplálják, segítik és gyermekeiket nevelik. […]
   205. A gyermekek tartoznak szüleiket s más fölmenő rokonaikat táplálni, ha azoknak arra szükségük van. […]
   212. A házastársak egymásnak hűséggel, segítséggel és istápolással tartoznak.
   213. A férj nejének oltalommal, a nő pedig férjének engedelmességgel tartozik. […]
   227. A házasság felbomlik: 1. Az egyik házastárs halálával; 2. törvényesen kinyilvánított válással; 3. Az egyik házastársnak polgári halált eredményező büntetésre döntőleg [életfogytiglan] elítélése folytán.

a) Gyűjtsük össze a kor családmodelljének jellemzőit!
b) Mennyiben jelentett változást a középkori felfogáshoz képest? Mennyiben tér el ez a modell korunk eszményeitől?
c) Jellemezzük a forrás alapján a nők helyzetét!

2. Bonaparte kiáltványa az olaszországi hadsereghez (1796)

Katonák! Ruhátlanok vagytok és rosszul tápláltak. Sokkal tartozik nektek a kormány, és semmit sem tud adni. Türelmetek, és e sziklák közt mutatott bátorságotok elismerésre méltó. De nem hoz dicsőséget a számotokra, egyetlen fénysugara sem vetődik rátok! Én a világ legtermékenyebb síkságaira akarlak vezetni benneteket. Gazdag tartományok, nagy városok kerülnek majd hatalmatokba. Ott megtaláljátok majd a becsületet, a dicsőséget és a gazdagságot! Itáliai hadsereg katonái, van-e bátorságotok és kitartásotok?

a) Állapítsunk meg összefüggést a francia hadsereg ellátása és hódításai között!
b) Milyen retorikai fogásokat alkalmaz a szöveg?

3. A kontinentális zárlat (1806. november)

   1. A Brit-szigetek zárlat alatt állónak nyilváníttatnak.
   2. A Brit-szigetekkel mindennemű kereskedelem, mindennemű kapcsolat tilos. Minek következtében az Angliába vagy angol embernek címzett vagy angol nyelven írt levelek és csomagok nem továbbíttatnak és elkoboztatnak.
   3. Mindennemű angol alattvaló, bármiféle rendű és rangú is legyen, aki saját vagy a szövetséges csapatok által elfoglalt területeken találunk, hadifogolynak nyilváníttatik.
   4. Mindennemű üzlet, mindennemű áru, mindennemű vagyon, bármiféle is legyen, amely angol alattvaló tulajdonát képezi, elkoboztatik. […]
   7. Semmiféle hajó, amely Angliából vagy gyarmatairól jön, vagy amely jelen dekrétum kihirdetése után ott járt, nem fogadható be semmiféle kikötőbe sem.
   8. Minden hajó, mely az előző szabályt hamis nyilatkozat útján megszegi, lefoglaltatik, s mind a hajó, mind egész rakománya elkoboztatik ugyanúgy, mintha angol lenne.

a) Mit kíván elérni a rendelkezés?
b) Gyűjtsük össze az ennek elérését szolgáló intézkedéseket! Csoportosítsuk ezeket aszerint, hogy az élet mely területeit érintik!
c) Hogyan lehetett volna eredményes a rendelkezés?

4. Talleyrand levele a császárnak (1805)

Európában négy nagyhatalom van […] élen Franciaország áll, erősebb, mint bármelyik a három közül, sőt képes mindannyiuknak ellenállni. Országunk egyesíti az embereket és a gazdagságot. Az európai befolyást vele megosztó három közül kettő vetélytársa és természetes ellensége. A harmadik, amelyet hatalmas térségek választanak el tőle, közvetlenül egyáltalán nem ellensége, de közvetve igen, mint Franciaország legrégibb szövetségeseinek természetes ellensége.

Szükséges, hogy ezentúl Ausztria ne közvetlenül Franciaországgal és a franciák alapította államokkal legyen határos, és hogy a velencei államért, Tirolért, svábföldi birtokaiért és a szomszédos államokra vonatkozó igényeiért cserébe Havasalföldet, Besszarábiát és Bulgária legészakibb részét adjuk neki. Az oroszok így Ausztria természetes vetélytársává és ellenségévé válnak, de az természetes szövetségesre talál Franciaországban.

a) Nézz utána, ki volt Talleyrand!
b) Mely országokra vonatkozik Talleyrand leírása az első bekezdésben? Melyik országot nem tekintette nagyhatalomnak?
c) Mi volt a javaslatok célja?

5. Címek időrendben az 1815-ös párizsi lapokból

február 28. – Az emberevő elhagyta barlangját.
március 7. – A korzikai szörnyeteg partra szállt a Juan-öbölben
március 11. – A Szörnyeteg Grenoble-ban van
március 16. – A Tyrannus átvonult Lyonon
március 17. – A Bitorló a fővárostól hatvan mérföldre áll
március 18. – Bonaparte nagy léptekkel közeleg, de Párizsba sohasem fog bevonulni
március 19. – Napóleon holnap falaink alá érkezik
március 20. – A Császár megérkezett Fontainebleau-ba
március 21. – Őcsászári és királyi felsége este hű Párizsa alattvalói körében bevonult a Tuilleriákba

a) Mely eseménysort követhetjük nyomon! Milyen tényezők befolyásolták a sajtó véleményalkotását?