1. Lady Mary Montague, a Magyarországon átutazó konstantinápolyi brit követ feleségének leveléből (1717)

E róna oly sík, mintha ki volna kövezve, és ami fő, szerfölött termékeny, azonban nagyobbrészt puszta, elhagyott és műveletlen. […] Nincs a világon szomorúbb, mint Magyarországon utazni, kivált ha meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnak örvendett, és ma ily nagy területen embert is alig látni. […] A Magyarországon lakó kevés nép elég jól él, pénzük ugyan nincs, azonban az erdők és mezők bőségesen szolgáltatják az eleséget… Ruházatuk igen kezdetleges, csupa birkabőrből készül, még a sapka és a csizma is.

a) Gyűjtsük össze a forrás alapján az ország népesedési, települési és természeti viszonyainak jellemzőit!

2. Gróf Károlyi Sándor folyamodványa az Udvari Haditanácshoz (1712)

A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit Isten ostorai, a belső zavargások, a vészt hozó járvány […] sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog, a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.

[…] Alázatosan kérem, hogy […] Magyarországon és más örökös tartományokban kinevezett helyi parancsnokok támogatásával minden további fizetségtől, a harmincadosok és vámszedők részéről jövő zaklatástól mentesen, szabadon és késleltetés nélkül utazzanak, továbbá letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék.

a) Miyen okokkal magyarázza Károlyi a népességcsökkenést!
b) Mivel indokolja a svábok betelepítését?
c) Milyen kedvezményeket kért a telepeseknek? Miért lehetett szükségük ezekre?

3. Tessedik Sámuel: A parasztember Magyarországon (1784)

Midőn Istenben boldogult báró Harruckern 1716. esztendőben elkezdé ezt az 1685-től fogva majd pusztán és üresen álló jószágot [birtokot] megszállítani, tehát itt eleintén senki sem akart lakos lenni, mivel az ember a mindenkori háborúságnak vérengzésétül félt. De ez a békességes tűrő úr tudott utat s módot találni, hogy Magyarországnak minden tartományiból, sőt még némely idegen országokból is, úgymint Németország Sváb, Frank és Rajna kerületeiből is ide embereket hívott. A vallásnak szabad gyakorlása megengedtetvén az új lakóknak; mindenféle nemzet, magyar, német, tót, rác, és oláh barátságosan fel- s bevétetett. […]

Ez az úr igen kevés adót s robotot kívánt tőlük; ellenben az ő szerető jobbágyinak víg kedvvel tett szükséges szolgálatjokat örömmel szemlélte. Az uraság részére tartozandó adónak s dolognak készpénzbeli fizetését önnönmagokra bízván. […] Ezáltal, […] a jobbágyok majd oly állapotban helyeztettek (leginkább a megszállott igen szegény emberek), hogy minden uraság részére tartozandó adót, robotot, tizedet és jószágbéli bért, készpénzzel kifizethették.

És kevés esztendők alatt a puszta üres felfogott jószágon tizenöt majd egészen új helységek épültek fel, mely azoknak hihetetlenül tetszik, akik azokat nem látták volt. Ott, hol azelőtt ötven-hatvan esztendőkkel egy füstös gulyáskunyhó, valami törökfürdő, örmények szállása s majorja állott, ott mostanság 500, 600, 800 és 1000 házakból álló helységek vannak, melyek 5000, 6000 és 8000 lakókkal is bővelkednek. Ezelőtt ötven esztendőkkel alig egynehány ezer ember helyett most 60-70 ezer ember is él ezen a Harruckern jószágon. […] A paraszt, kivált a megszállásnak elein, szánthatott és kaszálhatott, hol neki a legjobban tetszett; mert szántóföld, rét és mező elég volt.

a) Állapítsa meg, mely szándékok vezették a telepítésben a birtokost!
b) Mi tette lehetővé a sikereket?
c) Hogyan alakultak át a terület demográfiai és etnikai viszonyai?

4. Höbling Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyirata (1845)

Mi Baranyának németajkú népességét illeti, azt igen igen kevés kivétellel, vasszorgalmáról mindenki dicséri és legvagyonosabbnak ismeri el a megyének népessége közt. Házai sokkal szebbek, tágasabbak, mint sem a magyarok és ráczokéi. A takarékossághoz jobban ért a német, mint sem a magyar és a rácz, és jobban is táplálkozik és ruházza magát, mint amazok. Földjeit jobban szorgalmasban míveli, mint […] más nyelvű lakótársai. […]

A német nép életmódja majd minden kivétel nélkül a földmívelés. A ház tartására szükséges élelmet, mindegyik maga termeszt. […] Ámbár kitanult és ügyes mesterembe­rek u. m. kovács, lakatos, asztalos, esztergályos, ács, kőmíves, bodnár, pintér, varga, szabó, takács (ez majd minden háznál) többen vagynak, mégis többnyire földmivelést űznek, sokan pe­dig mesterségeikről egészen lemondanak és parasztokká lesznek; nyomasztó a mesterembe­rekre nézve az, hogy robotjokat az uraság pénzzel megváltani nem engedi.

A német leginkább kitűnő tulajdona a szorgalmatosság; ő jó alattvaló; engedelmes jobbágy, sokszor igaz, inkább félelemből, mint lelkiismeretből. […] Ritka német kinek lóherése nem volna. Aratás után két héttel, nincs német, kinek gabonája ki nem volna nyomtatva. Kitűnő szorgalommal űzi a német a szőlőmívelést. Valóban álmélkodik az ember, ha azt a szőlőt, mit tegnap még szedetlen látott, ma már bekapálva szemléli. Ritka német, ki írni, még ritkább, ki olvasni nem tudna.

a) Határozza meg a forrás alapján a svábok a svábok társadalmi helyzetét (vagyon, foglalkozás).
b) Gyűjtse össze azokat a jellegzetességeket, amelyek a németeket megkülönböztetik más etnikai csoportoktól!
c) Gyűjtse ki a forrásból a korszerű mezőgazdaságra utaló részleteket!

5. Az erdélyi magyar nemesség memoranduma (1744)

Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott, ugyannyira elárasztotta szinte egész Erdélyt, hogy úgy látszik, három bevett nemzete közül kettőt, ha nem is múl felül, de már felér vele. Csodálatos ennek a népnek a szaporasága: látjuk ugyanis, hogy számos falu, melyet 50 évvel ezelőtt részben oláhok, részben magyarok vagy szászok vegyesen laktak, ma pedig kihalva a régi lakosok, minden helyüket az idegen oláhok termékeny sarjadéka tartja megszállva. Azonkívül számos falu látható, amelynek csak templomai és az őket körülvevő falak és tornyok árulják el, hogy valamikor magyarok és szászok birtokában voltak: mai lakosaik valamennyien idegen oláhok, akiknek ha idejében gátat nem vetnek, még inkább pedig ha zablájukat megeresztik és erejük megnövekedik, félő, hogy az idegeneknek ekkora sokaságából és annak féktelenségéből és eltűrésével (...) az egész erdélyi népre pusztulás és végromlás tör elő.

a) Milyen jelenségre hívja fel a figyelmet a forrás!
b) A forrás szerint mi volt ennek a jelenségnek az oka? Milyen következményektől tart?