1. Károly oklevele (1327)

Országunk főpapjainak és báróinak alaposan megfontolt tanácsával egyetértően kegyesen elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök időkre.

a) Határozza meg, kinek a földjén lehetett Magyarországon nemesfémbánya az Árpád-korban!
b) Miben változtatott a korábbi gyakorlaton Károly király?
c) Magyarázza meg a királyi reform céljait!

2. Károly 1342. évi dekrétumából

Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden  megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes  befordulni vagy azon át kijönni -, lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy, vagy ennél több ember, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni, […] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat […] kivévén továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjának a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.

a) Kik kapnak mentességet a kapuadó megfizetése alól?
b) Függött-e az adó mértéke attól, hogy hány ember lakott az adott telken?

3. Károly okleveléből (1336)

Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, amidőn a kiváló és nemes fejedelemmel, János úrral [Luxemburgi János], Csehországnak […] dicső királyával, a mi kedvelt fivérünkkel tanácskozást tartottunk, […] elrendeltük , hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járniuk és utazniuk. […]

Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényesnek és jogosnak tekintjük. Éppen ezért mi kereskedőinknek, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályoztatás nélkül vagyonuk és személyük biztonságban a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken.

a) Fogalmazd meg röviden a rendelkezés indítékát és célját!
b) Mi lehetett a két uralkodó érdeke az intézkedés bevezetésekor?
c) A történelmi atlasz térképe alapján magyarázd meg, miért nem vált általánossá az új útvonal!

4. Küküllei János Lajos királyról szóló krónikájából

Ezután a király, aki a sereg vonulásakor napokon keresztül álladóan fegyverzetében szokott lovagolni a katonák csapatai között, elindítván seregét, körülzárta Canosa várát, és ostrommal elfoglalta, vagyis inkább visszavette. De itt, mikor fegyveresen igyekezett felmászni egy létrán, kődobásoktól súlyosan találva lezuhant a várárokba, és testén súlyos sérülést szenvedett. Emiatt a bárók és lovagok szerfölött megszidták, hogy olyasmibe avatkozott, ami nem illik a királyi méltósághoz.

a) Mennyiben felelnek meg a Lajosról olvasottak a kor lovagi felfogásának?
b) Lajos tettei milyen visszhangot válthattak ki híveiben?

5. Az 1351-es törvényekből

Jelen levelünk rendén mindenkinek tudomására akarjuk hozni, hogy országunk főpapjainak, báróinak, valamint előkelőinek és nemeseinek gyülekezete és ugyanaz a közönsége a mi királyi színünk elé jövén, [...] megújítás és megerősítés végett elénkbe terjesztették boldog emlékezetű ősünknek és elődünknek, [...] Magyarország néhai dicsőséges királyának egy, saját arany pecsétével megerősített kiváltságlevelét és azokat a szabadságaikat, melyeket (miként az előbb említett levél kijelenti) Szent István, a magyar nemzet királya és apostola adott nekik, az alább következő tartalommal. [...]

Óhajuknak kegyesen eleget tenni és akaratukat teljesíteni akarván, [...] legkedvesebb ősünknek és elődünknek [...] levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván;

Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt, előbb érintett egy cikkelyt, tudniillik ezt: "Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni." Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerént, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.

a) Mely társadalmi rétegek vettek részt az országgyűlésen?
b) Kinek melyik kiváltságleveléről van szó az első bekezdés végén?
c) A nemesek mely jogát változtatta meg az idézett döntés és hogyan?