1. Roverella pápai követ Magyarországról (1460-as évek)

Magyarországon sokféle nemzet lakik. A magyar nemesek harciasak és folyamatosan fegyverforgatásban gyakorolják magukat, ha az ellenség földjén nem rabolhatnak, egymást fosztogatják. Szerfölött tékozlók és pompaszeretők, ha tehát saját jövedelmükből ki nem telik, a kisebb rangúaktól rabolnak. A németek igen szorgalmasak, kereskedelemmel, kézműiparral és bányászattal foglalkoznak. Városaik csinosak és kőfallal vannak körülvéve. Falvakban nagyon kevesen laknak közülük.

Az ország némely vidékén tatárok is laknak, akik ősi hitüket megőrizték és kunoknak neveznek. Szlávok és szerbek szintén laknak itt, ezek Szerbiából és Szlavóniából költöztek be ide, hol a többi lakosoktól elkülönített vidéket kaptak. Cigányok is meglehetős számmal vannak, ezek folytonosan kóborolnak, lopásból, mindennemű ravasz csalásból, az asszonyok pedig jövendőmondásból élnek. Laknak még ezenkívül belgák is, akik tisztán és helyesen beszélnek franciául, ezek még a régi időkből maradtak itt, midőn Károly király elfoglalta az országot.

a) Sorold fel, mely népek éltek Magyarországon a pápai követ szerint!
b) Mely nemzetekről nyilatkozik pozitívan, s melyekről negatívan? Vezérelhették-e írását előítéletek?

2. V. István király szabadságlevele a győri hospesek számára (1271)

István, Isten kegyelmébõl Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya. [...] Jónak láttuk és elhatároztuk, hogy győri hospeseink telepedjenek át a győri várba, és ezután éljenek a várban, aszerint a szabadság szerint, amelynek fehérvári polgáraink és hospeseink örvendenek [...]:

   1. Azt válasszák bíróvá maguk közül a várból, akit akarnak. [...]
   4. Ezenkívül szabad vásár tartását engedélyezzük nekik mind a várban, mind azon kívül. [...]
   6. Egyébként elhatároztuk, hogy győri hospeseink sem a vásáron sem országunk határain belül máshol saját áruik után semmiféle vámot ne legyenek kötelesek fizetni, többi királyi hospeseink szokása szerint. [...]
   10. Azt is elrendeljük, hogy minden Ausztriából Magyarországra jövő és Magyarországból Ausztriába menő kereskedő áruját rakja ki a győri várban csere végett.
   11. Elhatároztuk emellett, hogy báróink közül senki se merjen vagy merészeljen rajtuk szállást venni.
   12. Mivel biztos tudomásunk van a győri hospeseink szegénységéről, [...] semmiképpen ne tartozzanak velünk vagy valamelyik bárónkkal hadba vonulni.

a) Azonosítsd a király címeiben szereplő országokat? Vajon mindegyiknek István volt a királya? Ha nem, akkor miért sorolja fel a címei között?
b) Gyűjtsd ki a szövegből, milyen kiváltságokat kapnak a győri hospesek!

3. Anonymus: Gesta Hungarorum

Mesternek mondott P., a néhai jó emlékű, dicsőséges Bélának, Magyarország királyának jegyzője N-nek, az ő legkedvesebb barátjának. […] Kérted tőlem, hogy amint a trójai történetet és a görögök háborúit megírtam, ugyanúgy írjam meg neked Magyarország királyainak és nemeseinek származását is. […] De meg a különböző történetírók példája szerint, az isteni kegyelem segedelmére támaszkodva, magam is jónak láttam, hogy mindazt utódaink legvégső nemzedékéig feledésnek ne engedjem. Tehát legjobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekéből mintegy álomban hallaná, nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. Ezért most már inkább az iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon fogja fel a dolgok igazságát.

a) Miket nevez meg Anonymus műve forrásaiként?
b) Mely források értékét becsüli le?