1. A nantes-i ediktum (1589)

   I. Hogy mindazoknak a dolgoknak az emléke, amelyeket az egyik vagy a másik fél tett, 1585 március havának kezdetétől egészen koronázásunkig, valamint az azt megelőző és az akkor támadt más zavarok idején - menjen feledésbe [...].
   III. Elrendeljük, hogy a katolikus vallás engedélyeztessék [...] királyságunk [...] valamennyi helyén és helységében, ahol gyakorlása megszakadt. [...]
   VI. És hogy alattvalóink között ne maradjon semminemű alkalom a zavarkeltésre és az ellentétekre, megengedjük az ún. reformált vallás híveinek, hogy királyságunk [...] valamennyi városában és helységében élhessenek és tartózkodhassanak anélkül, hogy kikérdeznék, megnyomorítanák, bántanák őket. Ne kényszerítsék őket vallási dolgok kedvéért olyanok megtételére, amelyek ellentmondanak lelkiismeretüknek. [...]
   IX. Ugyancsak megengedjük a [reformált] vallás híveinek vallásuk szabad gyakorlatát [...].
   XIII. A leghatározattabban tilalmazzuk a mondott [reformált] vallás híveinek vallásuk bárminemű gyakorlatát, amennyiben ez a vallás kérdéseiben a gyerekeknek és másoknak nyilvános vezetését, nevelését, fegyelmezését vagy oktatását jelenti királyságunkban [...], kivéve a jelen ediktum által engedélyezett és kijelölt helyeket.
   XIV. Nemkülönben [tiltjuk] a nevezett [reformált] vallás gyakorlatát udvarunkban és kíséretünkben, hasonlóképp a hegyeken túli területeinken és országainkban, ugyancsak városunkban, Párizsban és annak öt mérföldnyi körzetében. [...]
   XXII. Elrendeljük, hogy a jövőben ne tegyenek megkülönböztetést a mondott vallás tekintetében, midőn a tanulókat felveszik az egyetemeken. [...]
   XXVII. Az úgynevezett reformált vallás követői valamennyien alkalmasak minden (rendi) állapot, méltóság, tisztség és közhivatal betöltésére és gyakorlására.

a) Melyik egyházhoz tartoztak a „reformált vallás” követői és hogy nevezték őket Franciaországban?
b) A szöveg alapján a szabad vallásgyakorláson kívül milyen jogokat kaptak a „reformált vallás” hívei?
c) Milyen korlátozások érvényesek továbbra is velük szemben?
d) Melyik vallás követését támogatja az uralkodó?
e) Tudsz-e hasonló türelmi rendeletet mondani a XVI. századból?

2. Saint Simon herceg XIV. Lajosról

Versenyt dicsérték, és ezzel elrontották. Ezek a dicséretek, azaz helyesebben szólva hízelgések, annyira megnyerték tetszését, hogy még a legesetlenebbet is szívesen fogadta, a legdurvábbat is észrevehetően élvezte [...]. Ez a hibája egyre nőtt. Végül is hihetetlen méreteket öltött, annak ellenére, hogy nem volt ostoba, és élettapasztalatokkal is rendelkezett. [...] Rendkívüli tekintélyük és befolyásuk [volt] azoknak, akik állandóan ott lehettek a király személye körül. A miniszterek például nap nap után a király elé járulhattak. [...]

Szerette mindenben a pompát, a nagyszerűséget, a Pazar bőséget. Ízlését kiszámítottan és szándékosan terjesztette el egész udvarában. Aki meg akarta nyerni jóindulatát, mindenét eltékozolta az asztal örömeire, ruhára, fogatokra, kastélyokra, szerencsejátékra. Ilyesmire gyakran fel is szólította egyiket-másikat. És miközben a luxust, a pazarlást valósággal becsületbeli kérdéssé, sokaknak egyenesen kötelességévé tette, sorra tette tönkre a főnemesi családokat, míg végül egyes-egyedül csak az ő kegyétől és irgalmától függtek. Gőgjét és becsvágyát kielégítette ez a ragyogó, tündöklő udvar.

a) Milyen szerepet szánt az udvarnak és az udvari pompának az uralkodó? Mennyiben járult hozzá az udvar az abszolút hatalom biztosításához?
b) Milyen eszközöket alkalmazott az uralkodó céljai megvalósításához?
c) Milyen hatással volt az ifjúkora óta uralkodó Lajos személyiségére a hatalom?

3. Colbert miniszter utasítása

Meaux városában egy bizonyos Leclerc [...] bútorszövet-készítő manufaktúrát hozott létre; meg kell vizsgálni a szerződést, hogy eleget tesz-e annak. [...] Mindent meg kell tenni, hogy bővüljön és javuljon a termelés. [...] Nem nehéz megteremteni ezt a manufaktúrát, úgyszintén növelni a gépek számát is [...]; a 30% [vám], ami a flandriai manufaktúrák készítményeire van kivetve, lehetetlenné teszi ezek behozatalát – így igen könnyű lesz saját készítményeink terjesztése. [...]

El kell mennie felülvizsgálni a boldogult Lallemand úr által alapított, gyapjúanyagokat készítő manufaktúrát, amely jelenleg fia és veje kezén van; [...] 40 000 livres-t adtam nekik, amikor megnősültek; ezt az összeget azzal a feltétellel adtam kölcsön boldogult apjuknak, hogy 120 gépet állít be, melyek természetesen két műszakban dolgoznak. [...]

Talon úr, az Oudenarde városi intendáns teljes mértékben tájékoztatott azzal kapcsolatban, mit lehet tenni annak érdekében, hogy átcsalogassák a manufaktúrákat a spanyolországi városokból a francia városokba, valamint mindama árukkal kapcsolatos kereskedelmet, amelyek Hollandián keresztül jutnak el hozzájuk. [...] Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy Le Havre-ban legyenek hajók, amelyek készek árut szállítani [...] Portugáliába és Spanyolországba, s biztosítani kell őket, hogy a király hadihajókat fog adni elkísérésükre. Fontolóra kell venni Derier és Gelet intendáns urakkal együtt azt is, hogyan lehetne könnyen hajózhatóvá tenni a Scarpe folyót, [...] s alkalmassá tenni a kocsiutakat a szállítás megkönnyítésére [...].

a) Azonosítsd a szövegben a merkantilizmus alábbi intézkedéseit!

• infrastruktúra fejlesztése
• flotta fejlesztése
• külföldi iparosok átcsábítása
• vállalkozóknak adott kölcsönök
• védővámok

b) Mi volt a célja Colbert intézkedéseinek?