A GYARMATOSÍTÁS

A XVI-XVII. században a világ nagy részét felfedezték az európaiak (kiv. Csendes-óceán, Afrika és Amerika belső területei). A felfedezett területeket mindenütt gyarmatosították, ha tudták.

• Közép- és Dél-Amerika: a spanyolok és a portugálok meghódították az egészet, az őslakókat kiirtották ill. járványok miatt elpusztultak. A gyarmatokon ültetvényeket és bányákat hoztak létre. Az ültetvények nagybirtokok voltak, amelyeken egy-egy jövedelmező trópusi növényt termeltek. Mivel az indiánok nagy része meghalt, munkaerőnek egyre inkább fekete rabszolgákat hoztak be Afrikából.
• Észak-Amerika: az Atlanti-óceán partvidékén és a mai Kanadában angol, francia, holland gyarmatok jöttek létre. Az északi területek a prémkereskedelem miatt voltak fontosak.
• Afrika: szintén a tengerparton jöttek létre portugál, holland kereskedelmi telepek (rabszolgakereskedelem), beljebb nem mentek a járványok miatt. Afrika nagy része egészen a XIX. századig ismeretlen terület maradt.
• Ázsia: az itteni népes és gazdag országokat (India, Kína, Japán) nem tudták gyarmatosítani (Kína és Japán elzárkózott az európaiak elől), ezért itt is csak néhány portugál, ill. holland gyarmat létezett (pl. portugál gyarmat volt Indiában Goa, Kínában Macao).

A világkereskedelem kialakulása

A XVI. század végére kialakult a világkereskedelem:

• Amerika -> Európa: nemesfémek (arany, ezüst az Újvilágban feltárt bányákból), új haszonnövények (burgonya, paradicsom, paprika, kukorica, dohány stb., ezeket hatalmas ültetvényeken termelik)
• Afrika -> Amerika: rabszolgák (az európaiak alkoholért stb. cserébe vették a rabszolgákat az afrikai törzsektől, embertelen körülmények között szállították őket az amerikai ültetvényekre)
• Európa <-> Ázsia: nemesfémek oda, luxuscikkek (porcelán, selyem, tea stb.) és fűszerek (bors, szerecsendió stb.) vissza

GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK EURÓPÁBAN

Európa gazdaságát főleg az Újvilágból érkező hatalmas mennyiségű nemesfém változtatta meg: mivel sok volt a nemesfém, a termékek ára emelkedett (infláció). Az inflációnak kettős hatása volt: sokan tönkrementek, de egy szűk réteg meggazdagodott: megjelentek az első modern vállalkozók, akik a kereskedelemből szerzett pénzüket az iparba fektették be. Ezzel kialakult a kapitalizmus (a tőkés gazdaság).

Mezőgazdaság

Új növények érkeztek Amerikából. Nyugat-Európában a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó: itt már a régi ugar területét is bevetették kapás-, ill. takarmánynövényekkel.

Ipar

A céhes ipar a növekvő keresletet már nem tudta kielégíteni, ezért kialakult egy új üzemszervezet, a manufaktúra:

• a manufaktúrákban ugyanúgy kézzel dolgoztak (manu facere = kézzel csinálni), de egy munkás csak egy munkafázist végzett (munkamegosztás), így a termelés gyorsabbá vált
• ehhez már nem kellett szakképzettség, ezért a manufaktúrákban nem mesterek dolgoztak, hanem betanított szakmunkások, akiket a vállalkozó fizetett
• a manufaktúrák így olcsón és nagy mennyiségben állítottak elő árukat; először a textiliparban (ruhára mindig volt kereslet)

Az első manufaktúrák a XVI. században Angliában és Hollandiában jelentek meg, később egész Nyugat-Európában - ennek eredményeként Nyugat-Európa ipara fejlődött, megerősödött a vállalkozó polgárság.

Kereskedelem

A középkorban az európai kereskedelem két útvonalon zajlott: a Földközi-tengeren (levantei kereskedelem, Velence, Genova) és a Balti-tengeren (Hanza-kereskedelem). A levantei kereskedelem a XVI. századtól hanyatlott, Európa új gazdasági központja az Atlanti-óceán partvidéke lett (itt zajlott a világkereskedelem) - pl. London, Antwerpen, Sevilla, Lisszabon kikötője

A Hanza-kereskedelem a Nyugat- és Kelet-Európa közötti áruforgalmat szállította: Kelet-Európa kevésbé tudta kihasználni a lehetőségeket, az itteni országok továbbra is mezőgazdasági termékeket állítottak elő, cserébe a nyugati iparcikkekért - emiatt itt megmaradt a feudális társadalom, sőt a jobbágyok terhei még növekedtek is (ők termelték az élelmiszert).

FORRÁSOK
1. Takácsok balladája
2. Girolamo Priuli naplójából

VIDEÓK