A RÓMAI VALLÁSOK

A római vallást kezdetben a természeti erők és az ősök tisztelete jellemezte – eredeti római isten pl. a kétarcú Janus (a kezdet és a vég, a háború és a béke istene), Ceres (gabona), Vesta (házi tűzhely; szűz papnői a szent tüzet őrizték és köztiszteletben álltak). Etruszk hatásra megjelent a jóslás: különböző jelekből jósoltak (az augurok pl. madarak röptéből; állatok belsőségeiből, a szent csirkék étvágyáből, az időjárásból).

A következő jelentős hatást a görögök gyakorolták a római vallásra: a római isteneket megfeleltették a görög istenekkel (pl. Jupiter = Zeusz, Juno = Héra, Minerva = Pallasz Athéné, Mars = Árész stb.), és hasonlóképpen képzelték el és ábrázolták őket. A pontifexek mutatták be az állami áldozatokat; a pontifex maximus volt Róma főpapja. A császárkorban elterjedt a császárok kultusza is.

Elmondható, hogy az évszázadok alatt a római vallás kiüresedett, a szertartások már nem voltak képesek vigaszt nyújtani a birodalom népei számára. Emiatt egyre terjedtek a különböző keleti eredetű misztériumvallások (pl. Ízísz- és Mithrász-kultusz), amelyek a titkos beavatás elnyerése után a túlvilági élet ígéretével vonzották a híveket.

MŰVÉSZETEK ÉS TUDOMÁNYOK

A rómaiak átvették a meghódított népektől azok ismereteit és azokat eljuttatták a birodalom egész területére, de a legnagyobb hatást a görögök gyakorolták rájuk.

A római irodalom aranykora Augustus császár idejében volt; Vergilius Aeneis c. eposza Róma alapításának történetét beszéli el (trójai menekültek); Horatius; Ovidius; szónokok pl. Cicero.

Görög hatásra alakult ki a történetírás is. jelentősebb történetírók:

• Plutarkhosz Párhuzamos életek címmel egy-egy görög és római államférfi életrajzát írta meg
• Livius megírta Róma történetét a Város alapitásától kezdve Augustus koráig
• Tacitus és Suetonius a korai császárkorról írt

A képzőművészetben a rómaiak kevés egyedit alkottak. Szobrászatuk görög jellegű, sajátosan rómainak csak a portrészobrászatot tarthatjuk. A festészet fejlődéséhez a mozaik használatával járultak hozzá.

Ezzel szemben a római építészet az európai civilizáció páratlan alkotásait hozta létre.

• fejlett városi civilizáció: szabályos városok, egyenes utakkal; boltívek, kupolák; beton feltalálása
• épülettípusok: bazilika (vásárcsarnok), fórum (piactér, közösségi központ), fürdők, amfiteátrumok (körszínházak), színházak (félköríves görög épületek), vízvezetékek, utak, diadalívek stb. – ezek közül sok ma is megvan
• Róma városának leghíresebb épületei: Forum Romanum, Colosseum (I. században épült, kb. 50 000 nézőt volt képes befogadni), Circus Maximus (kocsiversenyekre), Pantheon (II. században épült, az összes római isten tiszteletére, 43 m átmérőjű kupola)
• a városi szegények bérházakban (insulae) laktak, a gazdagabbak villákban vagy palotákban:
• a Vezúv 79-es kitörése miatt nagyrészt ókori állapotában megmaradt Pompeii városa

A római tudomány a hellenisztikus görög tudomány átvételén alapult, egyedi a mérnöki-, a jogtudomány (a római jog a mai jogunk alapja), a közgazdaságtan.

A PROVINCIÁK HELYZETE

A provinciákat Róma kezdetben csak jövedelemforrásnak tekintette és lakóit kizsákmányolták az adóbérlők. A császárkorban azonban javult a provinciák helyzete:

• az adószedést adóbérlők helyett a helyi közösségek végezték
• fokozatosan a provinciák lakóira is kiterjesztették a római polgárjogot – a folyamat vége 212: ekkor Caracalla rendelete a birodalom összes szabad lakosának megadta a római polgarjogot

A rómaiak fejlesztették a tartományokat (építkezések), és római coloniák jöttek létre a területükön. Ez elősegítette a romanizációt: a provinciák lassan átveszik a latin nyelvet és a római szokásokat. Idővel Itália és a provinciák gazdasági fejlettsége is kezdett kiegyenlítődni.

A Kárpát-medencében két római provincia is létezett. Az egyik Pannonia (a mai Dunántúl):

• őslakói kelták, a rómaiak Augustus idejében (Kr. u. 9) hódították meg az itt élő pannon törzseket
• Pannonia jelentősége a rómaiak szemében: a Duna vonala jól védhető határt biztosított, valamint a tartományon át vezetett a Borostyánút északról Itáliába
• városok sora jött létre itt, pl. Aquincum (Óbuda), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron), Arrabona (Győr), Sopianae (Pécs)
• előrehaladt a romanizáció (pl. vallási szokások, ld. a szombathelyi Ízisz-szentély)
• a II. század végétől erősödtek a germán támadások, végül 400 körül a hunok megjelenése vetett véget a római uralomnak

A másik kárpát-medencei provincia Dacia volt a későbbi Erdély területén:

• őslakói a dákok, fejlett királyságuk volt, amelyet Traianus császár hódított meg két hadjáratban 100 körül
• Dacia az arany- és sóbányák miatt volt fontos; itt is több város létesült
• a III. század végén a gótok támadásai miatt Aurelianus császár délre telepítette a lakosságot, így a tartomány megszűnt (Megjegyzendő, hogy a mai román történetírás a román népet a romanizálódott dákok leszármazottainak tartja (dáko-román elmélet) – ezt a magyar történettudomány nem fogadja el.)

FORRÁSOK

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-roma/romai-civilizacio-es-eletmod-pannonia