A POLISZOK VÁLSÁGA ÉS MAKEDÓNIA FELEMELKEDÉSE

A Kr. e. V. század második felére egyre erősödtek az ellentétek a görög poliszok között. Ezek részben kereskedelmi ellentétek, részben politikai különbségek voltak. Hellász egyre inkább két, egymással szemben álló szövetségi rendszerre oszlott: az Athén vezette déloszi és a Spárta vezette peloponnészoszi szövetségre, és ez végül nyílt háborúhoz vezetett. A Kr. e. 431-404 között zajló peloponnészoszi háborúban a görög világ nagy része részt vett. Az elhúzódó, nagy pusztítással járó háborúskodás végül Athén vereségével végződött.

A Kr. e. IV. század elején folytatódtak az állandó belháborúk és a görög poliszok hanyatlásnak indultak. Ebben az időben kezdett fontos szerepet játszani a Hellásztól északra fekvő királyság, Makedónia. A makedónok a görögök rokonai voltak. Állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak, és átvették a fejlettebb görög kultúrát (bár a görögök félig-meddig barbárnak tekintették őket).

Makedónia II. Philipposz (Fülöp) uralkodása alatt erősödött meg:

• Philipposz a kor legkiválóbb hadseregét hozta létre: a nehézgyalogosokat hosszú lándzsával szerelték fel (makedón falanx) és erős lovasságot szervezett
• dél felé terjeszkedve elkezdte meghódítani a görög városokat.

A görögök nem léptek fel egységesen Philipposz ellen:

• egy részük támogatta a makedón király egyesítő politikáját, mert szerintük a görögök hanyatlása csak Perzsia meghódításával állítható meg, ehhez pedig összefogásra volt szükség
• másik részük az athéni Démoszthenész vezetésével védeni akarta a poliszok függetlenségét

Philipposz végül legyőzte a görögöket (khairóneiai csata, Kr. e. 338), és ezzel Hellász ura lett, ám két év múlva meggyilkolták.

NAGY SÁNDOR

Philipposz fia, III. Alexandrosz (Sándor) folytatta apja politikáját. Alexandroszt apja, és a híres filozófus, Arisztotelész nevelte. Hatalomra kerülésekor a görög városok fellázadtak, de leverte a lázadást és megbüntette a görögöket.

Alexandrosz véghezvitte apja tervét, és 30-40 000 katonával megtámadta a Perzsa Birodalmat. A Perzsa Birodalom ekkor már gyenge volt, Alexandrosz több csatában is legyőzte a perzsa sereget.

• Kr. e. 334: granikoszi csata (Kis-Ázsiában)
• Kr. e. 333: isszoszi csata: itt került szembe először a perzsa királlyal, III. Dareiosszal, aki elmenekült a csatából
• Alexandrosz ezután Egyiptomot foglalta el, ahol megalapította Alexandria városát (hódításai során szerte a Perzsa Birodalomban több tucat Alexandria nevű várost alapított, de ezek közül csak az egyiptomi vált fontos nagyvárossá), és az egyiptomi papok isten fiának, a fáraók utódának nyilvánítják őt
• Kr. e. 331: gaugamélai csata: III. Dareiosz király itt is elmenekült előle, végül az egyik szatrapája meggyilkoltatta.
• Dareiosz legyőzése után Alexandrosz továbbment Indiába, és az Indus-folyónál legyőzött egy indiai fejedelmet. Ezután azonban serege fellázadt, így kénytelen volt véget vetni a hadjáratnak

A sikeres perzsa hadjárattal az egész Perzsa Birodalom területe Alexandroszé lett. Mindent megtett azért, hogy a hatalmas birodalmat egyben tartsa:

• átvette a különböző népek szokásait (pl. Egyiptomban fáraóként, Perzsiában királyként uralkodott) – emiatt egyre több konfliktusa volt a makedónokkal, akik rosszul viselték, hogy istennek tartja magát és keleti egyeduralkodóként kormányoz,
• megpróbált egységes makedón-perzsa vezető réteget kialakítani (pl. szúszai menyegző)
• a keleti területekre görög telepeseket telepített le

Alexandrosz korai halála (Kr. e. 323) után azonban a birodalom részekre esett szét. Hódítása mégis egy új virágzást indított el: a hellenizmus korszakát.

A HELLENIZMUS KORA (Kr. e. III-I. század)

Alexandrosz halála után hadvezérei harcolni kezdtek egymással az örökségért. Hosszú harc után a birodalom részekre szakadt, új államok alakultak ki. Ezek az államok egészen a Kr. e. I. századig fennmaradtak, amikor a rómaiak meghódították őket.

• Egyiptom: itt Ptolemaiosz szerezte meg a hatalmat, utódai fáraókként uralkodtak. Itt állt a hellenisztikus világ központja, Alexandria városa (nagy könyvtár, világítótorony). A Ptolemaiosz-családba tartozik pl. Kleopátra is.
• Mezopotámia és Perzsia: Szeleukosz szerezte meg a birodalom legnagyobb részét, de utódai nem tudták egyben tartani az államot, ezért a Szeleukida-birodalom később még kisebb részekre esett szét. Sok fejlett város volt itt is, pl. Palmüra, Antiokhia.
• Makedónia, Hellász: Antigonosz családja szerezte meg.
• A három nagy államon kívül voltak kisebbek is, ezek gyakorlatilag városállamok voltak, mint pl. Pergamon (innen származik a pergamen)

Ezekben az államokban a görög kultúra volt divatban, de általában már nem városállamok voltak, hanem nagy területű királyságok. A városállami örökség annyiban jelentkezett, hogy a királyok nagyfokú önállóságot engedtek a városoknak. A királyok a nemességre támaszkodtak, akik nagy birtokaikat rabszolgákkal műveltették meg. A városok az ipar, a kereskedelem és a kultúra központjai voltak.

A hellenizmus kora kulturális virágzást indított el. A görög és a keleti gondolkodásmód kölcsönösen hatott egymásra, így fellendült a tudomány. Alexandriában volt a kor legnagyobb könyvtára és tudományos műhelye. A tudósok közül fontosabbak pl.:

• Ptolemaiosz csillagász, az ő földközpontú (geocentrikus) világképe több mint ezer évig uralta a tudományos gondolkodást
• Arkhimédész fizikus („Heuréka!”)

Az új filozófiai irányzatok közül a legjelentősebbek:

• Epikurosz szerint az élet célja a boldogság (Elízium mezeje), követői a hedonisták voltak
• Zénón követői a sztoikusok voltak, akik szerint le kell mondani a szenvedélyekről, nyugalommal kell elfogadni az ember sorsát.

A vallások terén az ún. misztériumvallások terjednek el. Ezek olyan misztikus tanokat hirdetnek, amelyeket csak a beavatottak érthetnek. Terjedt a keleti istenek tisztelete, pl. a perzsa Mithrász vagy az egyiptomi Ízisz. A zsidó vallás is fejlődött, ekkor fordították görögre a héber Bibliát.

FORRÁSOK
1. Plutarkhosz: Nagy Sándor

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/nagy-sandor-es-hellenizmus-kora

KÉPEK

1. A makedón falanx

2. Eratoszthenész világtérképe (Kr. e. III. század)