1. Wesselényi Miklós: Balítéletekről

Boldog ország, hol egy nyelv – egy vallás –, egy nemzet s származás s ugyanazon szokások, mindeneket rokonokká tesznek! – semmi által ereje megoszolva nem lévén, egymás iránti hidegség nem bénítván a nemzet munkásságát, mindennek ereje egy célra, az egésznek gyarapodására munkálkodik. [...]

Mi nálunk sokféle nyelv – sok religio [vallás] – számtalan különböző szokások – s hányféle nemzetség! – Ez magában is veszedelem. – Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni – csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti. Ezt pedig egyedül az eszközölheti, hogy a nemzetiség s polgári alkotmány malasztait minden nyelvű, vallású s származásúakra egyenlően terjessze, hogy ne legyen azok közül s egy helyzetbeli is a többi felett s mások kárára kényeztetett becéje, s mostohaként eggyel se bánjék.

a) Hogyan jellemzi Wesselényi Magyarország etnikai viszonyait?
b) Hogyan értékeli ezt a helyzetet? Milyen megoldást javasol a kérdésre?

2. Kossuth Lajos a liberálisok nemzeti céljairól

A) Az ország idegen ajkú lakosait nyelvüktől megfosztani nem csak soha nem is szándékozott, de sőt elismeri, miképpen a magánélet viszonyaiba törvény által kényszerítőleg beavatkozni jogtalanság volna [...] A közigazgatásnak minden ága Magyarországon kivétel nélkül, valamint a hivatalos közlekedési nyelv is a magyar kormánnyal s a magyarországi törvényhatóságokkal a magyar korona akármely részéből magyar legyen. Ennél kevesebbet tenni gyávaság, többet parancsolni zsarnokság; mi reánk nézve mondhatni öngyilkosság volna.

B) Mi pedig ezt mondjuk: Ímé, mi megkínálunk titeket az értelem, az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, megkínálunk titeket alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel, s mind azon javakkal, melyekkel ez a haza polgárait elárasztja, s mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a nemzetiséget, mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.

a) Hol húzza meg az államnyelv határát Kossuth? Vessük össze Kossuth álláspontját az európai gyakorlattal és a nemzetiségek igényeivel!
b) Hogyan kívánja megoldani a nemzetiségi problémát Kossuth? Vessük össze álláspontját Wesselényiével!

3. Széchenyi István: A Magyar Akadémiárul (1842)

"Jaj mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennélfogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk; terjeszteni kell tehát a nyelvet s nemzetiséget mindenek előtt” És ez felette helyes, csakhogy amiképp körül forog a siker, minthogy nem minden modor vezet célhoz, sőt a mostan divatozó attól egészen eltávolít. [...]

Ugyan azt hisszük: nemzetiséget csak úgy rákenhetni bárkire is, ki éppen kezeink közé jut, mint például meszet falra, vagy mázat fazékra? És azt hisszük: parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék?

Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó fillérünket minden tétova nélkül nyelvmesterekre, sőt legyünk rögtön magunk is azokká, hadd tudjon csevegni magyarul az egész világ, s meg lesz mentve a hon, s feldicsőítve fajtánk. Nyelvet, nemzeti sajátságot, ily felette könnyű szerrel azonban, én legalább úgy hiszem, még csak biztosítani sem lehet, s annál kevésbé szilárdabb s tágabb alapokra állítani; minthogy a szólás korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása a szívnek, és ekképp a magyarul beszélő, sőt legékesebben szóló is, korántsem magyar még.

a) Mi a célja Széchenyinek a nemzetiségekkel kapcsolatban?
b) Mivel nem ért egyet? Vessük össze álláspontját Kossuthéval!
c) Vajon miért okozott megrökönyödést Széchenyi beszéde a korban?

4. A szlovák evangélikus lelkészek és tanárok beadványa az uralkodóhoz (1842)

Legtiszteletteljesebben kérjük […] Felségedet, kegyeskedjék iskoláinkat és templomainkat néhány túlfeszült hazafi hevességétől és erőszakoskodásától, akik mindent és minden lehetséges módon magyarosítani akarnak, megvédeni, és legkegyelmesebben elrendelni, hogy gyermekeink emberré és polgárrá nevelése, különösen pedig a vallásoktatás anyanyelven történjék.

a) Mi ellen tiltakoznak a szlovák vezetők?
b) Milyen célokat fogalmaznak meg? Hogyan kívánják elérni ezeket?