1. Sylvester János levele Nádasdy Tamáshoz (1541)

Az Újszövetségen egészen elvégeztük végre az utolsó simítást, s kérjük, fogadja azt Nagyságos Uraságod kegyes szívvel, és amint mondani szokták: érte kinyújtott kézzel. Ám mutogassák mások büszkélkedve Nagyságos Uraságodnak, szerencsés gyarapodása jeléül, a barázdákat, istállókat és halastavakat s más ilyeneket, én mindezeknél sokkal dicsőbb művet mutatok fel. Mert azok Nagyságos Uraságod és törvényes örökösei után más és más úréi lesznek, ez azonban nem szűnik meg Nagyságos Uraságodé lenni, miután egyszer az övé lett. Ezért ugyanis Uraságodnak dicsőség, dicséret s az örökkévalóság jár, mivel oly igen szentséges szent mű alkotója lett népénél. Magunkat csak méltatlan szolgának valljuk. A többi népek néhány év előtt gúnyoltak bennünket, hogy jóllehet az oroszoknak is van saját nyelvükön evangéliumuk, a magyaroknak nincsen. De ezután nemcsak hogy nem fognak gúnyolódni ezért rajtunk a keresztény népek, hanem még irigykednek is a nyelv szépsége miatt, amelyet utánozni sem képesek. Melyik ne csodálná a külföld népei közül, hogy valaki a görög és latin után magyar nyelven is képes mindenfajta verset írni?

a) Miről számol be a levélben Sylvester János?
b) Hogyan tekint művére, milyen szempontból tartja fontosnak?
c) A reformáció mely vonatkozásaira ismerhetünk rá a levélben?

2. Dávid Ferenc erdélyi lelkész

Sem kettős, sem hármas Istent nem vallok, hanem egyet, ki a mi Urunk a názáreti Jézus Krisztusnak szent Atyja. Az egész szentírás csak az egy Istenre vezet minket.

a) Melyik felekezethez tartozott Dávid Ferenc?

3. A tordai országgyűlés határozata (1568)

Midőn helyükön az prédikátorok az evangéliomot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént, és az község [=közösség] ha venni akarja, jó, ha nem penig, senki kénszerítéssel ne kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. [...] Ne szidalmaztassék senki az religióért [=vallásért] senkitől, [...] mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.

a) "Fordítsd le" a szöveget mai magyar nyelvre!
b) Mivel indokolja a határozat a vallási türelmet?

4. Oláh Miklós leírása Magyarországról (1536)

Eléggé ismeretes, hogy Magyarország bőven tenni mindazt, ami a közfelfogás szerint az emberek mindennapi szükségletére és a gazdagság megszerzésére szükséges. […]. A szántók, ha egyszer vagy kétszer könnyen megszántják és bevetik, bőségesen termik a búzát vagy gabonát és más zöldségféléket. […] Éppen így annyi az ökör-, kecske-, juhnyáj és mindenfajta vadban akkora a bőség, hogy nemcsak Magyarország érzi ennek előnyét, hanem a szomszédos tartományok is részesednek belőlük. Az ökrök részben Olaszországnak egész Velence környéki részét, részben Ausztriát, Morvaországot, Bajorországot, Svábországot, és Németországnak teljes szélességében a Rajnáig lakó népeit látják el. […]

Arany, ezüst, vas, réz, ón, gálicérc fehér és vörös márvány itt igen nagy bőségben van. […] a most használatban levő arany- és ezüstbányák, mint említettem, elsősorban az ún. bányavárosok közelében vannak, mint Körmöc, Selmec, Beszterce és a velük szomszédos helyek, továbbá […] Erdélyben. Szeben, Körmöc és Kassa magyarországi városokban dukátnak nevezett aranypénzt vernek. […] Van igen sok kősólelőhely. […]

Borból oly sok van, hogy Magyarország csaknem minden vidéke […] terem nemes borokat, édeset és savanykásat, a kettő köztit, erőset, könnyűt, mérsékelten hatót, de fehéret jóval többet, mint vöröset. A sört a borbőség miatt csak az ország kis részén ismerik. [...] A borok közül a többinél először is az jobb és nemesebb, melyet a Szerémségben, majd amelyet Somogy, Baranya, Pozsony, Sopron, Eger, Borsod, Abaúj, Veszprém, Zala megyékben, végül Erdélyben és Szlavóniában termelnek.

a) Melyek voltak Magyarország legfőbb termékei?
b) Hová exportált Magyarország élőállatokat?
c) Hol voltak Magyarországon bányák és miket bányásztak ezekben?
d) Hol voltak a főbb borvidékek?