1. Varro római szerző a rabszolgatartásról

Most arról fogok beszélni, milyen dolgokkal művelik meg a földet. Ezeket egyesek két csoportra osztják: emberekre és az embereket segítő dolgokra, melyek nélkül nem tudják megművelni a földeket. Mások három csoportra osztják a földműveléshez szükséges dolgokat: beszélő, félig beszélő és néma eszközökre. [...]

A rabszolga ne legyen se félénk, se bátor. Azok, akiket föléjük rendelünk, legyenek kissé műveltebbek és csiszoltabbak, derék emberek, és kissé idősebbek a többinél. [...] Jobb is, ha azok vezetik a többit, akik jártasabbak a földművelésben. Nem elég ugyanis, ha parancsolnak, de dolgozniuk is kell, hogy utánozhassák a munkáját, és meglássák, joggal van föléjük rendelve az, aki jobban ért a munkához. Nem szabad megengedni, ha ugyanolyan eredményt érnek el, hogy inkább veréssel szorítsák munkára társaikat, mint jó szóval. Ne szerezzünk be ugyanabból a nemzetből több rabszolgát, ebből szoktak házi perpatvarok származni.

a) Hogyan tekint Varro a rabszolgákra?
b) Mi a szerző célja? Milyen eszközökkel kívánja ezt elérni?

2. Plutarkhosz: Tiberius Gracchus beszéde

Az Itáliában tenyésző fenevadak mindegyikének megvan a maga barlangja, odúja és búvóhelye, holott azoknak, akik Itáliáért küzdenek és meghalnak, egyebük sincs a levegőnél, a világosságnál; lakás, állandó tartózkodási hely híján bujdosnak ezek feleségestül, gyermekestül. Hazudnak a vezérek, midőn a csatákon biztatják a katonákat, hogy védjék meg sírjaikat, templomaikat az ellenségtől. Hisz annyi tömérdek római közül egynek sincs ősi oltára, sem családi sírhelye, ám másoknak a fényűzéséért és kincseiért harcolnak, halnak meg. Az emberlakta föld urainak hívják őket, de nincsen egy rögnyi földjük sem.

a) Kik alkották a római hadsereg tömegeit?
b) Milyen helyzetbe kerültek Tiberius Gracchus szerint? Mi az oka sorsuknak a szerző szerint?
c) Mi a célja a beszédnek, s ezt a célt milyen eszközökkel éri el?

3. Plutarkhosz: Sulla

A) Miután Sulla tűzzel-vassal elnyerte a győzelmet [...] kijelentette, hogy aki engedelmeskedik, annak jó dolga lesz, de ellenségei közül senkit sem fog kímélni. Így szólván, felolvasta körülbelül 400 senatornak és 1600 lovagnak a névsorát, kiket halálra szánt. Ő az első, aki a halálraítéltek névsorát nyilvánosságra hozta, aki díjat tűzött ki azok számára, kik ezeket megölik, jutalmat azok részére, akik felkutatják és elárulják, bünteti azokat, akik elbújtatják őket. Nemsokára még más senatorokkal is tetézte számukat. Ezek közül egyeseket váratlanul fogtak el és öltek meg, ott, ahol rájuk akadtak… másokat meg odahurcoltak Sulla lábai elé, és ott koncolták fel. Akik pedig a Városból elmenekültek, azok után nyomozókat küldtek, és ott koncolták fel a szerencsétleneket, ahol érték őket. Sokat gyilkoltak le Itália lakosai közül is, sokat kergettek száműzetésbe, soknak vagyonát kobozták el.

B) Sulla [...] mintegy hatezer embert összegyűjtött a Circusban, a senatust pedig Bellona templomába hívta össze. Akkor kezdett hozzá beszédéhez, midőn kirendelt katonái elkezdték a hatezer ember felkoncolását. A szűk helyre összezsúfolt emberek lemészárlása, amint az természetes is, messzire elhallatszó jajveszékelés közben ment végbe, és amikor a senatorok elrémültek, Sulla nyugodt, szenvtelen arckifejezéssel felszólította őket, hogy a beszédére hallgassanak, és ne törődjenek azzal, ami odakint történik, néhány gonosztevő megfenyítése folyik, mondotta, amire ő adott parancsot.

a) Mit jelentett a Sulla által követett, feketelistának nevezett módszer!
b) Milyen hatással van a polgárok erkölcseire a feketelista bevezetése?
c) A források alapján jellemezd Sulla hatalmát! Mi volt a célja a senatus közelében rendezett kivégzésekkel? Film-, olvasmány- vagy egyéb élményeid alapján keress hasonló célból megrendezett jeleneteket!

4. Appianosz Spartacus bukásáról

Végül a rómaiak két consult két légióval küldtek ellene. [...] Hosszú ideig tartott és hevesen dúlt a harc, hiszen több tízezer egyaránt elszánt ember vívta. Spartacus egy lándzsától combján megsérült, térdre esett, de pajzsát maga előtt tartva tovább harcolt az ellene törőkkel. Végül őt is, harcostársait is bekerítették és megölték. Seregének többi része a rendezetlen kézitusa során vereséget szenvedett. Az elesetteket meg sem lehetett számolni, de a rómaiak is mintegy 10000 embert veszítettek. Spartacus holtteste nem került elő. Rengetegen menekültek a csata után a hegyek közé. Crassus [a rómaiak parancsnoka] ezeket is megtámadta. A menekültek négy csapatba oszlottak, és úgy harcoltak ellene, míg 60 000 ember híján mind el nem estek. Az élve elfogottakat Crassus a Capuától Rómába vezető út teljes hosszában keresztre feszítette.

a) Hogyan viszonyul a szerző a felkelőkhöz és Spartacushoz? Állítását részletekkel igazolja!
b) Milyen célt szolgált a megtorlás?