1. Kossuth és Görgei levelezése (1848. december vége)

A) Görgey Tábornok úrnak!

El akarja Ön Győrt hagyni? Ütközet nélkül? És Bánhidára vonulni? – Bánhidára? – elhagyja Ön Perczelt, aki segítségére jön! És – Istenért! Nyitva hagyja a Bécs–Győr–Pesti utat, hogy fütyörészve sétálhasson rajta az ellenség Pestre, elhagyja Győrt, el a Szőnynél készített sáncokat, – nyitva hagyja az ellenségnek Mosonyból, Sopronból, Vasból egyesülését [...]. Mindenható Isten! Mi lesz ebből!

S még csak azt sem mondja egy szóval is, hogy mit akar hát tenni? Mi célja, mi szándoka van? Hogy tudjuk itt magunkat mihez tartani? Feladjuk-e kardvágás nélkül az országot, vagy mi történik? Az Isten szerelméért! Önnek kezében van az ország sorsa. Fontolja meg jól s írja meg, hogy mit akar. [...] Hiszen így a főváros fel lesz adva! Fegyvergyárunk, minden municiónk, – bankóműhelyünk, minden, minden! S nem marad egyéb hátra, mint meghalni siker nélkül. (Kossuth levele Görgeinek)

B) Azt, amit tettem, mindig csak legjobb belátásom s meggyőződésem szerint tettem s felelni tudok róla, akár az egész hős magyar nemzet kígyót-békát kiált reám. [...] Legelső tettem volt a haszontalan nemzetőr borsereget hazaküldeni. T. elnök Úr gyengítésről panaszkodott, holott én meg voltam győződve, hogy az által leginkább erősbödött seregem ereje; mi nélkül Xerxés millióival sem lehet semmire menni.

Továbbá akartam beljebb vonulni az országba, éppen azért, hogy koncentrálhassam magamat, de tisztelt elnök úr akarta, [...] hogy a határvonal tarttassék meg, mert lehangolná a nemzetet, ha beljebb nyomul az ellenség. Guerilla harcot is rendelt tisztelt elnök Úr, de nekem még senki Magyarországon nem mutatta meg annak módját ily katonával, ki még lőni sem tud: ily tisztekkel, ámbár Nádossy barátom kijelöltjei, még azt sem tudják, miképpen töltik a fegyvert. (Görgey válaszlevele Kossuthnak)

a) Gyűjtsük össze Kossuth és Görgei álláspontjának jellemzőit!
b) Milyen célok vezérelték a vitázó feleket? Mely tényezők vezettek a szembenálláshoz?
c) Hogyan értékelte Görgei a népfelkelők harcértékét?

2. Görgei tábornok váci kiáltványa (1849. január 5.)

   1. A Fel-dunai hadtest hű marad esküjéhez, miszerint Magyarországnak V. Ferdinánd király által szentesített alkotmánya fönntartásáért minden külső ellenséggel határozottan szembe száll.
   2. Hasonló határozottsággal fog a Fel-dunai hadtest mindazok ellenében is fellépni, kik az országon belül netán idétlen republikánus izgatásokkal az alkotmányos királyságot felforgatni megkísérelnék.
   3. Az alkotmányos monarchia fogalmából, melyért a Fel-dunai hadtest utolsó emberig harcolni el van szánva, önként folyik, hogy neki egyedül azon parancsokat szabad és szándéka követni, melyek a felelős királyi hadügyminisztertől, vagy ennek maga által kinevezett helyettesétől (jelenleg Vetter tábornok) törvényes formában érkezendnek hozzá.
   4. Minthogy a Fel-dunai hadtest szem előtt tartván Magyarország alkotmányára letett esküjét és szem előtt tartván önnön becsületét, teljes öntudatával van annak, mire köteles és mit akar: annálfogva végezetül kinyilatkoztatja, hogy az ellenséggel folytatott bármely egyezkedésnek eredményét csak az esetben fogja elismerni, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét biztosítja.

a) Állapítsuk meg a kiáltvány megjelenésének okait!
b) Tárjuk fel, hogy a kiáltvány mely elemei szolgálják a harc folytatását!
c) Magyarázzuk meg, mely megfogalmazások miatt értékelhette Kossuth negatívan a kiáltványt!

3. A Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) 

   1-ör. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzátartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik s ezen egész status területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelenttetik.
   2-or A Habsburg–Lotharingiai-ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének feldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiuménak és területének, Magyarországtóli elszakítását s az evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiot, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg–Lotharingiai-ház Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik. [...]
   3-or. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetetlen természetes jogainál fogva az európai statuscsaládba önálló és független szabad statusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja: hogy azon népekkel, melyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak, békét s jószomszédságokat alapítani s folytatni, és minden más nemzetekkel barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata.
   4-er. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, míg ez a fönnebbi alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés minden tagjának egyajkú felkiáltásával s közmegegyezéssel kinevezett kormányzó elnök, Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel [...] kormányozni.

a) Mely tényezőkkel indokolták a függetlenség kimondását?
b) Vázoljuk fel az új (a trónfosztás után) magyar államszervezet felépítését! Hogyan befolyásolta a változás Kossuth és az országgyűlés erőviszonyait?
c) Milyen kül- és belpolitikai megfontolások állhattak a nyilatkozat kiadása mögött?

4. A magyar országgyűlés nemzetiségi határozata (1849. július 28.)

   1. A magyar birodalom területén lakó minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése következőkben ezennel biztosíttatik:
   2. Országlati, közigazgatási, törvénykezési, hadügyekben mint diplomátiai nyelv a magyar használtatván, az országban divatozó minden más nyelvek használatára nézve kimondatik:
   3. A községi tanácskozásokban mindenki akár magyar, akár anyanyelvén szólhat, a jegyzőkönyv pedig a községben divatozó nyelvek közül azon nyelven fog vezettetni, mely szabad választás szerint megállapíttatik.
   4. A törvényhatósági mindenféle ülések tanácskozásaiban mindaz, ki szólásra feljogosítva van, véleményét és szavát akár magyar, akár anyanyelvén előadhatja. Mely törvényhatóságban valamely népfaj az összes lakosság számának felét túlhaladja, ott a jegyzőkönyv – ha kívántatik – annak nyelvén is szerkesztendő. De a levelezések a nemzetgyűléssel, kormánnyal és minden már törvényhatóságokkal mindig magyarul vezetendők. [...]
   6. Amely nyelv községi nyelvül meg van állapítva, azon községekben a nemzetőrök ugyanazon nyelven fognak vezényeltetni.
   7. Az elemi tanodákban tanítási nyelvül mindig a községi vagy illetőleg az egyházi nyelv fog használtatni.
   8. Az egyházközségeknek anyakönyvei és egyházi ügyei az egyházbeli község anyanyelvén fognak vezettetni.
   9. Folyamodványát mindenki anyanyelvén is bárhová benyújthatja. [...]
   11. A görög szertartásuak egyházai és tanodái mindazon kedvezményekben részesittetnek, melyek az álladalom által más vallásbelieknek meg fognak adatni.
   12. Tanodai és egyházi alapitványaikat a görög szertartásuak kizárólag maguk kezelendik.
   13. Számukra a budapesti egyetemnél külön hittankar fog felállittatni.
   14. A hivatalra s tisztségekre alkalmazás, nyelv és vallás figyelembevétele nélkül általában az érdem és képesség szerint fog történni. [...]
   16. A kormány felhatalmaztatik, különösen a románok és rácok előadandó jogszerü kivánatainak eleget tenni, sérelmeiket orvosolni, rendelet vagy a nemzetgyűlésen hozandó törvény által.
   17. A kormány felhatalmaztatik, mindazoknak, kik az általa kitüzendő idő alatt fegyvereiket letévén, megtérnek és a függetlenségi esküt leteszik, a nemzet nevében megbocsátani.

a) Gyűjtsük össze a nemzetiségeknek adott szabadságokat!
b) Mely egyházak helyzetében hozott jelentős változást a törvény?
c) Csoportosítsuk, hogy melyek az egyéni, s melyek a kollektív jogon alapuló szabadságok!
d) Vessük össze ezt a liberálisok korábbi álláspontjával!

5. Kossuth vidini levele (1849. szeptember 12.)

Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeinek ereje, hanem árulás s alávalóság által [...]. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom.

Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.

Görgeyt rég vádolák némelyek, hogy ambíciózus, s diktatúrára vágyik. Én, ki a nagyravágyást nem ismerem, s nem tudom megfogni, miként lehet mást szeretni, mint a hazát s a szabadságot, hónapok előtt már s azóta ismételve megszólítottam, hogy ha hatalomra vágyik, legyen irántam őszinte, mondja meg, s én magam csinálok pártot számára – pedig a párt, melyet én csinálok, nagy lesz – az egész haza, csak ígérje meg, hogy a hazának és a szabadságnak híve leszen – átadom neki a hatalom koszorúját, mely nekem (kinek egyedül ambíciója, mihamarabb visszatérni a magánélet homályába, szegényül, egyszerűen, mint mindig valék) nem egyéb, mint töviskoszorú, melynek még dicsősége is fullaszt és nyom. [...]

Azonban táborában egy kamarilla támadott, kívüle, mint mondá, de tőle eredve, mint mostan tudom. Az arisztokratizmus s nemzetietlenség mindinkább gyökeret vert a seregben, mely azonban őhozzá személyes vitézségénél fogva oly korlátlan pietással , ragaszkodással viseltetett, hogy őtőle a sereget megfosztani annyit tett volna, mint a győzelem bizalmát venni el a seregtől, s azt győzhetetlen hősökből bizalomvesztett gyávákká tenni. [...] És kezdett terjedni a gondolat, hogy az orosznak meg kell adni magunkat. Az orosszali pacifikáció eszméje Görgey környezetéből szivárgott szét látatlan [...].

E csatavesztés [Temesvár] Görgeyt kell vala, hogy sietségre ösztönözze, ellenkezőleg, midőn látta, hogy nincs sereg többé, melyre ellenében támaszkodhassam, levetette az álarcot, seregeit a Maroson visszaparancsolta, s ezen iránta fanatizált sereg élére diktatúrai szerepre veté magát. Ha van annyi erő közelben kezemben, melyet csak látványul is fölállíthatok, serege élén fogom el saját kezemmel, vagy magamat összekoncoltatom – de egyedül valék.

a) Milyen vádakat hoz fel Kossuth Görgey ellen?
b) Vessük össze a vádakat az eseményekkel! Mely pontokon cáfolhatók meg Kossuth állításai?
c) Gyűjtsük össze, milyen tulajdonságokat említ Kossuth Görgeyről, és milyeneket önmagáról!
d) Milyen céllal született a levél?