A CSÁSZÁRI SEREG TÁMADÁSA - A TÉLI HADJÁRAT

1848. december 2-án a bécsi udvarban lemondatták V. Ferdinándot, utódja I. Ferenc József lett (ur. 1848-1916). Az új uralkodót nem kötötték az elődje által aláírt áprilisi törvények, így megindulhatott a császári támadás Magyarország ellen. (A magyarok nem ismerték el a trónváltozást, hiszen Ferenc Józsefet nem koronázták meg magyar királlyá - ez majd csak az 1867-es kiegyezéssel történik meg.)

Decemberben megindult a Windisch-Grätz vezette kb. 50,000 fős osztrák hadsereg támadása a Duna mentén. A nyugati határt védő kb. feleakkora honvédsereg (feldunai hadtest) Görgei vezetésével kénytelen volt visszavonulni a túlerő elől. A császáriak így szinte ellenállás nélkül nyomultak be az országba, sőt 1849. január elején Pest-Budát is elfoglalták. A fővárost előzőleg kiürítették, a magyar kormány és az országgyűlés Debrecenbe menekült, a hadianyaggyárakat Nagyváradra telepítették át.

Görgei serege Pest után északnak fordult, és a Felvidéken át, nagy kerülővel igyekezett a Tiszához (felvidéki hadjárat). Ezzel megállásra késztette a császáriakat, akik nem tudták, nem fordul-e Görgei Bécs felé, és kénytelenek voltak üldözni őt. Görgei azonban megtartotta előnyét és 1849. február 5-én a Branyiszkói-hágónál kivívott győzelem révén seregével kijutott a Tiszához. A felvidéki hadjárat közben Görgei ütőképes sereget kovácsolt katonáiból.

Kossuth és Görgei ellentéte

Ekkor alakult ki az első ellentét Kossuth és Görgei között. A császári támadáskor Kossuth azt akarta, hogy Görgei védje meg a nyugati országrészt, amit az katonai érvekkel elutasított.

Január 5-én a Pestet elhagyó Görgei kiadta a váci kiáltványt, amelyben kijelentette, hogy a serege a törvények uralkodó (V. Ferdinánd) jogait védelmezi és csakis a király által kinevezett magyar hadügyminisztertől (Mészáros Lázár) fogad el parancsokat, az OHB-től nem. Görgei célja a seregében szolgáló régi tisztek megnyugtatása volt, Kossuth azonban az engedelmesség felmondását látta a kiáltványban.

Az első ellentámadási kísérlet - az olmützi alkotmány

Mivel Windisch-Grätz Pest elfoglalása után hónapokig nem folytatta hadjáratát, a kormánynak volt ideje a Tisza mögött összpontosítani a magyar honvédsereget. Az északról érkező Görgei serege egyesült Klapka és Damjanich seregrészeivel, így kb. az osztrák sereghez hasonló méretű sereg jött létre.

Az egyesült honvédsereg parancsokául Kossuth a lengyel Dembińskit nevezte ki, ami katasztrofálisan rossz döntésnek bizonyult. Az ellentámadásba lendülő honvédsereg a rossz vezetés miatt a február 26-27-i kápolnai csatában vereséget szenvedett és visszavonult a Tiszához. Itt a seregben lázadás tört ki Dembiński ellen. Kossuth végül leváltotta a lengyel tábornokot és ideiglenesen Görgeit nevezte ki főparancsnoknak.

1849. március 4-én Bécs kiadta az olmützi alkotmányt, amely Magyarországot egyszerű tartománnyá fokozta le és megszüntette minden önállóságát. Ez óriási felháborodást keltett itthon.

Az erdélyi harcok

Közben Erdélyben is megkezdődtek a harcok. Az erdélyi császári haderő szembefordult a magyar kormánnyal, majd román népfelkelés kezdődött. A románok támogatásával a császáriak elfoglalták Kolozsvárt. A fellázított románok helyenként irtóhadjáratot indítottak a magyar települések ellen. Ekkor székely népfelkelés tört ki a magyar forradalom támogatására, és Gábor Áron székely tüzértiszt ágyúöntő üzemet rendezett be Kézdivásárhelyen.

1848 december elején Kossuth Bem tábornokot nevezte ki az erdélyi haderő élére. Bem december végén visszafoglalta Kolozsvárt és ingadozó sikerű harcok után végül 1849 március végére végleg kiverte a császáriakat Erdélyből. Ennek jelentősége, hogy a császáriak nem tudták keletről fenyegetni a forradalom központját, Debrecent.

A TAVASZI HADJÁRAT

1849. március-áprilisában indult meg a tavaszi hadjárat, amelynek során a honvédsereg Görgei vezetésével győztes csaták sorozatát vívta a császáriak ellen:

• ápr. 2-án Hatvannál, 4-én Tápióbicskénél, 6-án Isaszegnél, 10-én Vácnál, 19-én Nagysallónál győzött a magyar sereg (a legszebb győzelme az isaszegi csata volt),
• ápr. 26-án felmentették a császáriak által hónapok óta eredménytelenül ostromolt Komáromot (ez Magyarország legnagyobb erődje volt)

A császári sereg visszavonult az osztrák határhoz, egy kisebb csapatot hagyva Buda védelmére Henzti tábornok vezetésével. Görgei nem üldözte a visszavonuló császáriakat, hanem seregét Buda alá vezényelte, ahol két hetes kemény ostrom után máj. 21-én visszafoglalták Budát.

A tavaszi hadjárat tehát fényes magyar sikert hozott: a honvédsereg a Tiszától indulva a határig űzte vissza az osztrákokat. Május közepére az ország nagy része felszabadult – az új honvédsereg legyőzte egy európai nagyhatalom haderejét! Azonban a császári sereget megsemmisíteni nem sikerült, az csupán visszavonult a határra erőt gyűjteni.

1849. ápr. 14-én az olmützi alkotmányra válaszul Kossuthék a debreceni Nagytemplomban kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Kossuthot Magyarország államfőjévé választotta. (Mivel az államforma kérdéséről még nem döntöttek, Kossuth "kormányzó-elnök" lett.) Kossuth Szemere Bertalant nevezte ki új miniszterelnöknek.

A Függetlenségi Nyilatkozat célja az volt, hogy a békepárti politikusoknak lehetetlenné tegye a megegyezést a Habsburgokkal, illetve nemzetközi elismerést szerezzen a független Magyarországnak. Ez utóbbi azonban elmaradt:

• Nagy-Britannia a hatalmi egyensúly miatt szükségesnek tartotta az erős Habsburg Birodalmat
• Franciaország belső problémái miatt maradt semleges
• Oroszország egyenesen Ausztria mellé állt: május végén Ferenc József ünnepélyesen I. Miklós cár segítségét kérte a magyar forradalom leverésére, amit az el is fogadott. A cár a konzervatív hatalmak még működő Szent Szövetsége, illetve a magyar forradalomban való lengyel részvétel miatt döntött a beavatkozás (intervenció) mellett.

A SZABADSÁGHARC BUKÁSA - A NYÁRI HADJÁRAT

1849. június elején megindult a 200 ezer fős orosz hadsereg támadása. Az orosz sereg zöme Paszkevics herceg vezetésével északon nyomult be Magyarországra, egy kisebb része pedig Erdélybe tört be. Ugyanekkor az újjászervezett osztrák hadsereg is támadásba lendült az új főparancsnok, Haynau báró vezetésével (őt korábbi itáliai kegyetlenkedései miatt a "bresciai hiéna" névvel illették).

A magyar vezetők felismerték, hogy nem harcolhatunk egyszerre a két nagyhatalommal és a nemzetiségekkel is, ezért a nemzetiségekkel való kiegyezésre törekedtek. Júl. 28-án hosszú tárgyalások után egy országgyűlési határozattal megszületett Európa első olyan jogszabálya, amely a nemzetiségek jogait védelmezte:

• engedélyezték a nemzetiségek nyelvhasználatát a közigazgatásban és az oktatásban,
• az ordotox egyházaknak egyenlő jogokat kínáltak,
• a fegyvert letevő nemzetiségeknek amnesztiát adtak.

Erdélyben az oroszok több csatában felmorzsolták Bem seregét. Júl. 31-én Segesvárnál Bem vereséget szenvedett (a seregében szolgáló Petőfit itt látták utoljára), ám kitartásával megakadályozta, hogy az oroszok Erdélyből kitörjenek az Alföldre.

Görgei a Komárom körül összpontosult seregével több döntetlen csatát vívott Haynauval, végül súlyos sebesülést szenvedett. Közben Debrecenben egy haditanács úgy döntött, hogy a megmaradt erőket Szegeden kell összevonni. Ez újabb vitára adott okott Kossuth és Görgei között, utóbbi ugyanis Komáromnál akarta összevonni a hadakat, hogy a két ellenséges sereg közül a gyengébbiket, Haynaut legyőzhesse. A szegedi összpontosítás katonai szempontból hiba volt, mert lehetőséget adott az osztrák és orosz seregek egyesülésére.

Görgei elindult Szegedre a seregével, útközben észak felől nagy ívben megkerülve az orosz sereget (ez katonai szempontból óriási bravúrnak számított). Kossuth a Szegeden gyülekező sereg vezéréül ismét Dembińskit nevezte ki, aki visszavonult Haynau elől. Visszavonulása célpontjául Arad helyett (ahol még lett volna lehetősége egyesülni Görgeivel) Temesvárat választotta (ennek egyetlen előnye az volt, hogy onnan könnyebb délre emigrálni).

• Aug. 9-én Temesvárnál a honvédsereg vereséget szenvedett Haynautól. (A sereget a csata előtt leváltott Dembiński helyett Bem vezette.) A visszavonulás menekülésbe torkollt, a sereg szétesett.
• Aug. 11-én a vereség hírére Kossuth lemondott, a teljhatalmat Görgeire ruházta át.
• Aug. 13-án Világosnál Görgei feltétel nélkül letette a fegyvert az oroszok előtt (a cár büntetlenséget ígért a magukat megadóknak). Néhány kisebb sereg még tartotta magát, utoljára Klapka adta fel Komáromot okt. 2-án szabad elvonulás fejében.

Kossuth számos politikus és katonatiszt társaságában török földre emigrált. Bulgáriából adta ki hírhedt vidini levelét, amelyben Görgeit vádolta meg árulással és a szabadságharc elveszejtésével. Görgeire rajta ragadt az árulás vádja, amely alól csak a XX. század tisztázta őt és emelte a helyére, a legnagyobb magyar hadvezérek közé.

A magyar volt az utolsó, amely elbukott az európai forradalmak közül. Ennek oka, hogy széles társadalmi támogatást tudhatott maga mögött. Az önvédelemre kényszerülő ország rövid idő alatt ütőképes hadsereget, hadiipart, önálló pénzrendszert hozott létre, és a szabadságharc végére a nemzetiségekkel való megegyezés is megtörtént. A bukást két európai nagyhatalom, a Habsburg és az Orosz Birodalom közös erőfeszítése, tehát a katonai túlerő okozta.

FORRÁSOK
1. Görgei és Kossuth levelezése
2. A váci kiáltvány
3. A Függetlenségi Nyilatkozat
4. A nemzetiségi határozat
5. Kossuth vidini levele

VIDEÓK

KÉPEK