1. Vélemények a brit gyarmatosításról

A) Állítom, hogy mi vagyunk a világ első nemzete, és annál jobb az emberiségnek, mennél többet népesítünk be a világból. [...] Ha a világ nagyobb része a mi uralmunk alá kerül, az a háborúk végét hozza. [...] Isten bizonyára kiválasztott eszközévé formálja az angolul beszélő fajt. [...] Ezért, ha van Isten, úgy gondolom, hogy amit szívesen látna, hogy tegyek: Afrika térképén annyit brit színekkel festeni, amennyit csak lehet! (Cecil Rhodes)

B) Egy angol sosem jön zavarba az erkölcsi állásfoglalást illetőleg. Mint a szabadság és függetlenség bajnoka, meghódítja a fél világot, és ezt gyarmatosításnak nevezi. Ha új piacot akar silány manchesteri áruinak, egy hittérítőt küld, hogy a béke evangéliumát hirdesse. A bennszülöttek megölik a hittérítőt: ő fegyverben rohan a kereszténység védelmére, hódít érte, és azt állítja, hogy a piac az Ég jutalma! (G. B. Shaw, angol író)

a) Jellemezzük a brit nacionalizmus általános és egyedi vonásait!
b) Vessük össze Rhodes és Shaw álláspontját!

2. Vélemények a francia gyarmatpolitikáról

A) De vajon Franciaország csak kontinentális hatalom-e? Hát ugyanakkor Franciaország-e a világ második tengeri hatalma? [...] Ezért gyarmatbirtokaink minden részecskéjét, a legkisebb darabot is szentnek kell tekinteni [...] Vessünk egy pillantást a világ térképére, és nézzük meg, milyen lázas sietséggel építenek ki maguknak piacokat a nagy nemzetek, amelyek barátaink vagy vetélytársaink [...], nézzük meg, ismétlem, milyen állhatatossággal követelik osztályrészüket a még felfedezetlen földrészeken, Afrikában, Ázsiában, ahol olyan sok a gazdagság, és különösen ebben az óriási Kínai Birodalomban [...] Feltételezem, hogy Kína nem fog nekünk háborút üzenni; és mi a magunk részéről szintén nem akarunk neki háborút üzenni. [...] Csupán tartósan be akarunk rendezkedni a Vörös-folyó torkolatánál. (Jules Ferry francia miniszterelnök beszéde, 1883)

B) Mi nem vagyunk sziget, mint Anglia. [...] Bennünket nem vesznek körül hegyek és tengerek, mint Spanyolországot. Mi a civilizált Európa közepén vagyunk. [...] Csak akkor leszünk erősek, ha megőrzünk minden rendelkezésre álló erőt. [...] Azért van szükségünk erőnkre, hogy éppen ezáltal akadályozzuk meg a béke megbontását; mert ha önök távoli kalandokba bocsátkoznak, ki tudja, vajon bizonyos hatalmak nem eszelnek-e ki valamit, [...] vajon, ha a békét megbontják, érdekeink nem kívánják-e meg, hogy valamennyi erőforrásunkkal rendelkezhessünk, és kikényszeríthessük a magunk számára a kellő megbecsülést? És ha szerencsétlenségünkre megtámadnak bennünket, milyen rettenetes felelősség terhelné azokat, akik Indokinába dobták át erőink egy részét. (Georges Clemenceau, a Radikális Párt vezetője, 1883)

a) Milyen külpolitikai alternatívákat ismerünk meg a két forrásból?
b) Milyen eltérő politikai, gazdasági és ideológiai érdekek és célok húzódnak meg az álláspontok mögött?
c) Kiktől tart Clemenceau? Értelmezzük, mit ért Clemenceau a békére törekvésen!
d) Nézzük meg a térképen, mely területekről esik szó a két forrásban!

3. Berhard von Bülow német birodalmi kancellár a német világpolitikáról (1900-as évek eleje)

Nem fogunk passzívan félreállni, amikor mások felosztják a világot. A világ valamennyi szegletében érdekeltek vagyunk. Az angolok Nagy-Britanniáról, a franciák az új Franciaországról beszélnek, az oroszok meghódítják Ázsiát, mi pedig Nagy-Németország megteremtését követeljük. […] A következő évszázadban a német nép vagy kalapács vagy üllő lesz. […] Elmúlnak azok az idők, amikor a német egyik szomszédjának átengedte a földet, a másiknak a tengert, és magának csak az eget tartotta meg. […] Elvárjuk, hogy a német misszionáriusra és a német vállalkozóra, a német árukra, a német lobogóra és a német hajóra ugyanolyan tisztelettel tekintsenek Kínában, mint bármely más nagyhatalomra. […] Semmi esetre sem tűrhetjük, hogy valamelyik külföldi hatalom, valamely idegen Jupiter azt mondja nekünk: "Mit tehetünk? A világ már föl van osztva!" Nem hagyhatjuk magunkat egyetlen idegen hatalom részéről sem félretolni, amikor mások fölosztják a világot!

a) Mivel indokolja a német terjeszkedést a szöveg?
b) Mit jelenthet az, hogy a német nép régebben "magának csak az eget tartotta meg"?

4. A kínai bokszerlázadás röpiratából (1900)

Az idegen ördögök megjelentek tanaikkal, és a keresztény hitre tértek, a római katolikusok és a protestánsok száma napról napra emelkedik. Ezeknek az egyházaknak nincsenek rokoni kapcsolataik a mi vallásunkkal, de ravaszságukkal meghódítják a kapzsikat és az önzőket, és hihetetlen mértékben szorongatják az embereket […]

Az idegen ördögök nagyszerűnek találják a gőzmozdonyokat, a villanylámpákat, a léggömböket. Ha gyaloghintón utaznak is, ami nem felel meg rangjuknak, Kína mégis barbároknak tekinti őket, akiket isten megvert, és kiirtásukra szellemeket és rossz lelkeket küld a földre […]. Mindenfajta külföldi árut meg fognak semmisíteni […] az ég akarata világos: teljes tisztogatást kell végrehajtani.

a) A gyarmatosítás mely jelenségei ellen emelik fel szavukat a kínai felkelők?
b) Milyen módszert tartanak kívánatosnak?

5. Mucuhito japán császár esküje (1868)

Mi, Elődeink Virágzó Trónjának Örököse, alázatosan és ünnepélyesen esküszünk Házunk Császári Alapítójára és a többi Császári Őseinkre, hogy azon nagyszerű politika folytatásaként, amely a Mennyekkel és a Földdel egyetértésben van, fenntartjuk és biztosítjuk a romlás ellen a kormányzás ősi formáját.

Az Emberiség ügyei haladó irányának figyelembevételével és a civilizáció haladásával párhuzamosan [...] kívánatosnak tartjuk, hogy létrehozzuk az alapvető törvényeket. [...]

   1. Nagy létszámban összehívott gyülekezetet alapítunk, és az ország minden ügyét nyilvános vita útján döntjük el.
   2. Minden osztály, felső és alsó, egyesülni fog annak érdekében, hogy erőteljesen előmozdítsuk gazdaságunkat és nemzetünk jólétét.
   3. Minden polgári és katonai hivatalnok és az egyszerű emberek is lehetőséggel fognak rendelkezni ahhoz, hogy vágyaikat teljesítsék, így nem lesz köztük elégedetlen.
   4. A korábbi idők minden alapvető szokását megszüntetjük, és minden tevékenység meg fog felelni az egyetemes igazság elveinek.
   5. Az egész világnak hírül adjuk ezt és így is megerősítjük a Császárságot.

a) Állapítsuk meg, milyen területeken kíván változtatni az uralkodó!
b) Emeljük ki a legfontosabb célokat! Hogyan viszonyulnak ezek a régi világhoz?